110545. lajstromszámú szabadalom • Öntőforma, fémtömegcikkeknek elsősorban aluminium tömegcikkeknek öntőfejmentes és az öntvény utólagos megmunkálását feleslegessé tevő öntésére

Megjelent 1934. évi szeptember hó 165-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110545. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁI.Y. Öntőforma, fémtömegcikkeknek elsősorban alumínium tömegcikkeknek öntőfej­mentes és az öntvény utólagos megmunkálását feleslegessé tevő öntésére. Toldy József fémöntődetulajűonos Esztergom. A. bejelentés napja 1932. évi november hó 3-ika. A találmány oly öntőforma, mellyel fémtömegcikkeket, elsősorban alumínium -tömegcikkeket öntőfejmentesen és az önt­vény utólagos megmunkálása nélkül önt-5 hetünk. Eddigelé az öntőifej; a kész öntvény­nyel egydarabot alkotott és azt utólagos megmunkálással kellett eltávolítani és azon helyet, melyről az öntőfejet levá­lasztottuk, utólagosan kellett megmun-10 kálni. Ezen utólagos megmunkálások az öntvények előállítási költségeit fokozták. A találmány szerinti fémöntőformánál e hátrányok elmaradnak és az öntvényt öntőfej nélkül úgy kapjuk a formában. 15 hogy azt utólagosan megmunkálni nem kell. A találmány a következő megfontoláson alapszik: Az eddigi fémformáknál a. fém beonté-20 sére való, tölcséralakú nyilí IS <x7> öntőfor­mának részét alkotta és az öntőforma ré­szeinek érintkezőfelülietében helyezkedett el. Ilykép a formarészok szétvétele után oly öntvényt kaptunk, melynek egyik, 25 rendszerint legmagasabb pontjához az ön­tőfej hozzá volt öntve. Ezt utólagos meg­munkálással lefűrészelték, esetleg letör­ték és a törési helyet simára megmunkál­ták. 30 A találmány most már fentiekre való tekintettel abból indul ki, hogy azon töl­csérnek, melyen át a fémet az öntőormába öntjük, a formától különálló darabot kell alkotnia azért, hogy a fém megdermedésé-35 nek pillanatában e tölcsért az öntőfejjel együtt az öntvénytől ós öntőformától kü­lönválaszthassuk. A rajzon a találmánynak egyik példa­képpen! kiviteli alkaját láthatjuk, mely­től a gyakorlatban, lényegének érintése 40 nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a találmány szerinti, fazékfülek öntésére való fémformának távlati képe, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, öntés közben, a 45 3. ábra a 2. ábrához hasonló metszet, az öntőtölcsér és öntőfej kiemelése közben, míg a 4. ábra az öntőformával készült fazék­fülnek távlati képét mutatja. 50 A fémöntőforma, mellyel például a 4. ábra szerinti fazékfület önthetjük, ismert módon két (b, c) fülrészből áll. Míg azon­ban az eddig ismert, ilyeneélu fémfor­máknál az öntőnyílás a formarészek illesz- 55 kedési felületében volt, addig a találmány szerinti öntőformánál ezen (m) illeszke­dési felület köröskörül zárt. Evvel szem­ben az egyik, öntés közben felülfekvő (c) formarészben töicséralakú (e) nyílás van, 60 melybe az (f) öntőtölcsér illik, melynek alsó vége a fémforma üregéig ér, sőt elő­nyösen abba be is nyúlik, amiáltal az (f) tölcsér alsó végének megfelelően a (d) öntvényben gyűrűalakú (j) mélyedés ke- 65 letkezik, mely azon (k) felületet határolja, (3. ábra) amelyen a (h) öntőfej alsó (i) vége az öntvénytől elvált. Az (f) öntőtöl­csérnek (g) nyele van. melynél fogva az (e) formanyílásban az (f) tölcsért ten- 70 selye körül ide-oda lengethetjük. Fontos, hogy az (f) tölcsér az (e) formanyílásba pontosan illjen, nehogy az (f) tölcsér és (e) nyílás közötti esetleges hézagon a fém kifuthasson. i 75 A találmány szerinti öntőformát a kö­vetkezőképpen használjuk:

Next

/
Oldalképek
Tartalom