110543. lajstromszámú szabadalom • Ággyá átalakítható ülőbútor
Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110543. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Ággyá átalakítható üló'bútor. Feuerer Ármin kárpitos Szentesen. A bejelentés napja 1934. évi február hó 13-ika. 10 15 A találmány díván vagy karosszék, melynek üléspárnája és háttámlája vízszintes helyzetbe kihúzható, úgy hogy kényelmes, egyszerű vagy kettős fekhelyet 5 (ágyat) képez, A találmány szerinti bútor egy példaképem kiviteli alakját a csatolt rajz 1. ábrája keresztmetszetben összetolt állapotban, a 2. ábra pedig ággyá átalakított, vagyis kihúzott állapotban vázlatosan ábrázolja. A 3. ábra részleges metszet az 1. ábra III —III. vonala szerint. Az ülőbútor váza lényegében az (a) hátfalból és a (b) kartámaszokat hordó két (c) oldalfalból áll, melyeket elől a (d) léc köt össze. Ebben a helytálló vázban kihúzható váz van, amely a bútor 20 melső részét lezáró (e) lábrészből és az ezzel szilárdan összekötött két (f) oldalrészből áll; utóbbiak hátsó végén egy-egy (g) görgő van megerősítve, amelyek a (c) oldalfalakon megerősített (h) léceken vagy 25 síneken gördülhetnek. Az (e, f) váz, mint azt a 2. ábra mutatja, a helytálló1 (a, c) vázból kihúzható; ez a kihúzás a rajzon fel nem tüntetett ütközők segélyével határolható. A bútor háttámláját keretre 30 erősített (i) párna alkotja, amely az (í) oldalrészekre erősített (k) csapok körül lengethető. Az ülést egy keretre erősített (1) párna képezi, amely betolt helyzetben az (i) háttámlához fekszik. A háttámla 85 felső szélén előnyösen két kis (m) görgőt erősítünk meg, melyek a (c) oldalfalakon megerősített (n) síneken gördülnek; ezek a sínek egyúttal a háttámlát fölállított helyzetben megtámasztják. A háttámlának alsó végén való megtámasztására az 40 (a) hátfalra (o) darabokat erősítünk. Ha a bútort ágy gyanánt akarjuk használni, akkor az (1) párnát kihúzzuk; az (1) párna alsó részén megerősített (p) kampók ekkor előre haladva az (f) oldal- 45 részekből befelé nyúló (q) csapokba ütköznek és ezeknél fogva az (e, f) vázat magukkal viszik. Minthogy a háttámla az (f) oldalrészeken (k) csapok körül lengethető, az (e, f) vázzal együtt a hát- 50 támla is mozgásba jön. A (k) csapok az (i) párnával olyan helyen kapcsolódnak, hogy az (i) párnának a (k) csapok fölött levő része súlyosabb, mint a (k) csapok alatti része, miáltal a kihúzásnál az (i) 55 háttámla rígy fordul el, hogy a felső rész hátrafelé, az alsó rész pedig előre lendül, tehát az (m) görgők az (n) vezetősínek mentén legördülnek. Az (i) párna alsó végén két (r) csap van, melyek akkor, 60 amikor a párna vízszintes helyzetbe került, az üléspárna megfelelő mélyedéseibe fekszenek (2. ábra) és ezáltal a két párna a vízszintes helyzeitben összekapcsolódik. A fejpárnák megtámasztására az (i) 65 párna felső részén (s) szövetdarabot alkalmazhatunk, melynek másik széle (t)nél az (a) hátfallal függ össze. Hogy az (1) párna kihúzott állapotban biztos támaszt kapjon, annak külső szélét egy kü- 70 lön (u) támasszal támaszthatjuk meg, melly az ágy lábrészét alkotja és melynek (v) horgai az (1) párna mélyedéseibe illeszkednek. A (b) karpárna (w) csuklók körül 180°-kai kiforgatható (3. ábra), mely 75 helyzetben apróbb tárgyak, pl. zsebóra, hamutál, könyvek, stb. elhelyezésére alkallmas.
