110535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrből vagy rostanyagból előállított testek, főként párnatestek alakjának megtartására

Megjelent 19Ü4. évi augusztus hó l(>-áu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110535. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Eljárás szőrből vagy rostanyagból előállított testek, főként párnatestek alakjának megtartására. Gottlieb Georg gyáros Alt-Erlea (Wien/m. Ausztria). A bejelentés napja 1933. évi november hó 28-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1932. évi november hó 29-ike. A találmány eljárás szőrből vagy rost­anyagból (lószőrből, sertésszőrből, kókusz­rostokból, indiarostofcból, stb.) készített testek, főként páirnatestek alakjának meg-5 tartására. Az eljárás lényege az, hogy a testeket alakításuk köziben viagy alakí­tásuk után az anyag összepréselésével vagy sajitolásával készített merevítések­kel (fegyverzetekkel) látjuk el. 10 A rajz a találmány szerinti eljárással készített testek példaképeni kiviteli alak­jait mutatja. Az 1. ábra rostanyagból készült (1) és (2) féltesteikbői előállított hengeralakú pár-15 natest. A féltestek szélein rostainyag préselésével (3) és (4) merevítő bordákat képeztünk ki. E merevítéseket lazulás ellen valamilyen módon, pl. fércöiltések­kel biztosítjuk, vagy pedig úgy, hogy 20 azokat rugalmas ragasztószerrel, pl. gumilatex-szel való impregnálás után vulkanizáljuk. A 2. ábra szerinti párnatest (5) magból és az azt körülvevő (6) burkolatból van. A >5 magot ugyanabból vagy más anyagból készíthetjük, mint a burkolatot. A burko­lat széleit az anyag préselésével vagy sajtol ásával készített (7) merevítésekkel láttuk el, melyeik lazulás ellen a fent 30 leírt módon biztosi,tották. Ezek a peremimerevítések egyúttal a szőrből vagy rostanyiagból készített test részeinek alkalmas összekötőszervei is. Az összekötést célszerűem azokkal az in-35 tézkedésekkel egyidejűleg végezzük, me­lyeik a préseléssel vagy sajtolással készí­tett merevítéseket is biztosítják lazulás ellen. A 3. és 4. ábrák szerinti kiviteli alakok­nál a merevítéseket nem csak a test össze- 40 kötendő szélein alkalmaztuk, hanem a test más helyein is. A testnek ennél a ki­viteli alaknál négyzetes alakja van. A testet a (8) réteg össze,hajtogatásával ala­kít julk ki, melynek keresztmetszete az 45 átlói mentén felhasított és kifejtett test­keresztmetszetnek fellel meg. A mereví­téseket a rétéig (9, 10) szélein és a kifejtett keresztmetszet negyedeinek (11, 12) ós (13) találkozási helyein préseléssel képezzük 50 ki és a fent leírt módon kezeljük. A ki­fejtett felület összerakásával vagy fel­göngyölítésével keletkezik a kívánt alakú test, mely élein merevítésekkel ellátóit. A 3. ábrán szaggatott vonalakkal jelzett 55 módon a (8) réteget hozzá hasonló (14) réteggel lemezszerű testté egészíthetjük ki. Az; egyes rostanyagból való rétegeket célszerűen felületi kezeléssel, pl. gumi­laitexszel való felületi kezeléssel és utóla- 60 gos vulkán izálással egyesítjük. Az 5. és 6. ábrák rostanyagból való csésze­alakú testet mutatnak. A rostanyag (15) rétegét azáltal merevítjük, hogy abba (16, 17, 18) és (19) hornyokat sajtolunk, me- 65 lyelc mentén az, anyag tömörül ós ezáltal merevíti a réteget. Ezután a sarokdarabo­kat kivágjuk, a (20, 21, 22) és (23) olda­lakat felhajlítjuk és azokat egymás mel­lett levő részeik mentén összekötjük. 70 Szabadalmi igények: 1. Eljárás szőrből vagy rostanyagból ké­szített alaktartó testek, főként párna­f

Next

/
Oldalképek
Tartalom