110492. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó berendezés

Megjelent 1934. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110492. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Távolbalátó berendezés. Radio Corporation of America cég' New-York. A bejelentés napja 1933. évi október hó 19-ike. A találmány javított rendezés. távolbalátó be-Olyan távolbalátó rendszernél, ahol az adóállomáson katódasugár-cső van és e cső 5 fényérzékeny moaaikernyőt foglal magá­ban, amelyre a tárgy képét vetítjük és amelyet a katódas-ugár letapogat, meg­állapításaink szerint előnyös, hogy a ké­pet az ernyőnek a sugárral letapogatott 10 oldalára vetítsük. Ha így járunk el, ak­kor a képet vetítő optikai rendszer ten­gelye rendszerint merőleges az ernyőre, míg az ú. n. elek trón k ilövelőberen dezés, amely az elektronsugarat kibocsátja ós J5 irányítja, az ernyőhöz viszonyítva szük­ségképen hegyesszög alatt fekszik. Ez el­rendezés folytán a sugáral letapogatott terület határvonalának inkább trapéz­alakja, mint a kívánatos deréikszögalakja 20 van. A letapogatott képnek e torzítás* •— amit a továbbiakban trapézszerű torzítás­nak nevezünk — a vevőállomáson repro­, dukált képben megfelelő torzítást idéz élő, úgy, hogy a reprodukált kép ugyan-25 csak trapéz, illetve boltozati zárókő alak­jában torzul el. amelynél az eredetileg függélyes vonalak egymás felé hajlanak. Ennek figyelembevételével a találmány főcélja, hogy a fenti tipusú távolbalátó 80 berendezésiben a trapézszerű torzítást helyesbítsük. A találmány további céljait és előnyeit . az alábbiakban ismertetjük. A találmány értelmében az adóállomá­sa a képet letapogató katódasugarat > olyan trapézszerű torzítással térítjük ki, dsnely ellentétes amia trapézszerű torzítás­ptD(iely a letapogatáskor különben fel­leg; ennek hatása az, hogy a torzítást majdnem teljesen kiküszöböljük és így a 40 letapogatott kép derékszögalakú. Részletesebben (kifejtve, a találmány értelmében a katódasugarat az adóállo­máson különböző irányokban kitérítjük, hogy az a fényérzékeny, erő meghatáro- 45 zott területét ismételten letapogassa, és emellett az egyik irányban a kitérítés amplitúdóját mindegyik letapogatási pe­riódus alatt gyakorlatilag egyenletesen változtatjuk, hogy a különben fellépő 50 trapézszerű torzítást kiegyenlítsük. A rajz a találmány foganatosítás! pél­dáját mutatja. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti távolba­látó adóberendezés vázlatos képe; a 55 2. és 2a. ábrák a találmány működési elvét feltüntető vázlatok és a 3. és 4. ábrák az 1. ábra szerinti beren­dezés változatait tüntetik fel. Az 1. ábra értelmében a (10) adócsőnek 60 a szokásos fényérzékeny (14) felületű (12) elektródája van; a fényérzékeny felület nagyszámú apró fémrészecskék, mint pl. ezüstkömböcskék képezik, amelyek mind­egyike a (12) elektródától és egymástól 65 szigetelve van és fényérzékeny anyaggal van bevonva. Üzem közben a tárgynak, pl. a (16) mozgófilmnek képét a megfelelő (17) optikai rendszer a fényérzékeny felü­letre vetíti, amely optikai rendszer (18). 70 tengelye a (14) ernyő felületére merőleges. A tetszésszerinti szerkezetű (20) elek­tronkilövelő berendezés {24) elektron­sugarat fejleszt és azt fényérzékeny (14) felületre irányítja, mimellett az elektron- 75 kilövelő berendezés (22) tengelye a fény­érzékeny (14) felülethez, viszonyítva hegyesszög, pl. 60° alatt fekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom