110462. lajstromszámú szabadalom • Jármű különösen önhordozó, keretnélküli kocsiszekrénnyel

Megjelent 1934. évi augusztus lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110462. SZÁM. •— XXa/2. OSZTÁLY. Jármű különösen önhordozó, keretnélküli kocsiszekrénnyel. Daimler Benz A. G. cég Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1932. évi janius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 15-ike. A találmány járművek, különösen pedig önhordozó, keretnélküli kocsiszekrénnyel készült járművek köréhe tartozik, mint amilyenek pl. omnibuszok, 5 trolleybuszok stb. Ilyen járműveknél a fémváz pl. önmagukban zárt harántbordákból és ezeket összekötő hossztartókból áll. A találmány szerint a fenék-hossztartók csőalakúak, melyeket a harántbordák 10 nyílásain vezetünk keresztül. A harántbordákat előnyösen hozzájuk csavarolt csavairme/netes karmantyúk segélyével erősítjük össze a csőtartókkal. A csőtartók előnye, hogy hajlítással 15 szemben minden irányban egyformán szilárdak, és hogy egyszerű s különösképpen célszerű módon köthetők össze a harántbordákkal. Míg az ismert szerkezetnél a harántbordákat keresztülvezetik a 20 hossztartókon és ezeket ily módon jelentékenyen gyengítik, addig a találmány szerinti csőhossztartókat megszakítás nélkül vezetjük át. A harántbordák alsó, vízszintes részét célszerűen olyan magas szárral 25 képezzük ki és akként alakítjuk, hogy a hossztartókat átbocsátó nyílás a harántbordák szükséges szilárdságát ne csökkentse. A találmány szerint továbbá az ilyen 80 járműveken a rugózást különösen célszerű in ódon rendezzük el. A harántbordák megfeszítése csavarmenetes karmantyúkkal még azzal a további előnnyel is jár, hogy a harántbor-85 dák kölcsönös távolságát egyszerűen lehet beállítani. A mellékelt rajz a találmány szerinti jármű zárt kocsiszekrényének egyik foganatosítási alakját példaképen tünteti 40 fel. Az 1. ábra az egész kocsiszekrény felülnézete. A 2. ábra a kocsiszekrény hátsó részének oldalnézete. A íi. ábra a kocsi végnézete. A 45 4. ábra a kocsiszekrény harántmetszete a hajtott tengely síkjában, az 1. ábra 4—4 vonala szerint. A kocsiszekrény vázának U-alakra sajtolt, magasszárú (a) haránttartóit (3. 50 ábra) az U harántmetszetű és oldalperemes, függélyes (b) oszlopokkal, valamint a felső (c) tetőabroncsokkal zárt bordagyűrűkké egyesítjük. Az egymással párhuzamosan, bizonyos távolságokban el- 55 rendezett (a) haránttartókat hosszirányban végigmenő két erős (d) acélcső köti össze egymással (1. ábra), melyeket a haránttartók furatain vezetünk át és (e) karmantyúkkal vagy csőkarimákkal csa- 60 varolunk a haránttartókhoz vagy azon bármely más módon feszesen rögzítünk. Az oldalfalak merevítésére az (f) alsó övet (2. ábra), az ablakok alatt haladó (g) mellvértövet és az ablakok fölött haladó 65 (h) felső övet alkalmazzuk. Ezeket az öveket a kocsin köröskörül vagy pedig anna'k csak valamelyik oldalán vezethetjük. Az ékként külön kerettartókként kiképezett oldalfalak további merevítésére valók a 70 külön (i) húzott és nyomott rudak, valamint a (k) hídtartók a kerékszékrények fölött. A hátsó és mellső tengely rugói a csőtartókhoz az ezeket körülvevő (1) rugótok 75 utján csatlakoznak; az egymással szemben fekvő rugótokok között (m) távolságtartó rudak vannak (1. ábra). Maguk a kerekek mindig a csőtartókon kívül, két