110459. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú meleg folyadékok szállítására

Meg-jelent 1934. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110459. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Szivattyú meleg folyadékok szállítására. Lukács Ernő tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 2-ika. A találmány oly szivattyú, mely a folyadékot a szívó- és nyomóvezetékeik közié iktatott tartályhoz vezetett hő útján szállítja. 5 A találmány a következő megfigyelésen alapul; Ha valamely tartályhoz, melynek határoló felületének egy része ©lég flexibilis ahhoz, hogy lengő mozgást végezzen, tet-10 szőleges módon meleget vezetünk ós a tartályt egyrészt a szállítandó folyadékkal közlekedő szívócsővel, másrészt a folyadék felhasználási helyéhez vezető nyomócsővel hozzuk kapcsolatba, akkor 15 a tartálylban levő folyadék és a tartály flexibilis fal részének (membrán) kölcsönhatása folytán az említett flexibilis falrészlet lengő mozgást végez, a tartály térfogata tehát periodikusan változik. Ha 20 már most a tartály csöveiben a szokásos módon szívó- és nyomóiszelepeket rendezünk el, akkor az egyiik periódusban (téríogatnövekedós) a folyadéknak a tartályba való szívása, a másikban (tér foga t-25 csökkenés) pedig a folyadéknak a tartályból való kiszorítása következik, vagyis a készülék mint szívónyomószivattyú (membránszivattyú) működik. Abban az esetben, ha kis nyomómagasság mellett a 30 nyomáisveszteség a nyomó- és szívócsőiben különböző, a folyadék szállítása akkor is bekövetkezik, ha, csupán egy szelepet alkalmazunk. Ez esetben (tehát vagy csak szívó- vagy csak nyomóiszelepet rende-85 zünk el. A találmány szerinti szivattyú a legkülönbözőbb célokra használható, ha meleg folyadékot akarunk szállítani, illetve ha a folyadék szállításához hőforrás áll 40 rendelkezésre, így pl. fürdővíz melegítéséhez, folyékony tüzelőanyaggal táplált világító, fűtő- vagy főzőkészülékeknél a tüzelőanyag szállítására stb. A mellékelt rajz 1. ábrája a szivattyút vázlatosan mu- 45 tatja, míg a 2. ábrán példaképem foganatosítási alakként a szivattyúnak fürdővíz melegítéséhez való alkalmazását tüntettük fel. Az 1. ábrán (1) a szállítandó folyadék, 50 (2) a szívóelső, (3) a nyomócső, <4) a szállítótartály, (5) és (6) a szívó- és nyomószelep, (7) a fűtőkészülék. A (4) tartály membránszerű működését az ábrázolt foganatosítiási alaknál úgy érjük el, hogy 55 a tartálynak feneke vagy fedele vagy mindkettő domiború. A flexibilitás elérésére a tartály bármely részét képezhetjük ki membránszerűen, ha csak ezzel a szükséges térfogatváltozásokat elő tudjuk 60 idézni. A hőforrás bármilyen lehet (közvetlen vagy közvetett tüzelés, gáztüzelés, villamos fűtés). A 2. ábra a szivattyút fürdővíz melegítésére való felhasználásában mutatja. 65 A (8) kályha a (9) fürdőkáddal a (2, 3) csőtoldatok útján kapcsolatos, melyek közül a (2) csőtoldat a hidegebb vizet vezeti a fürdőikádból a kályhába, míg a (3) csőtoldaton át, mely a kádban levő víz- 70 szín alatt torkollik ki, a felmelegített víz a kádlba tér vissza. A (8) kályhának a (10) tüzelőajtaja, a (11) rostélya és a (12) kürtője van. A vízkeringtető rendszer a (2) cső- 75 toldathoz csatlakozó, célszerűen spirálmenet alakjában haladó (14) csőből és a (4) tartályból áll, melybe a (14) cső felső vége torkollik. Mint a rajzból látható, a (4) tartály a (8) kályha terének kereszt- 80