110429. lajstromszámú szabadalom • Elektromagneses sínfék
Meg.j e 1 ent 1934. évi augusz tu s hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110439. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Elektromágneses sínfék. Kiiorr-Bremse Aktiengesellschaft Berlin-Lichtenlberg. A bejelentés napja 1933. évi december bó 7-ike. A találmány elektromágneses sínfék és oly elrendezésre vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a sínfékmágnes oldalirányban elmozogjon és utána elforogjon. 5 Már ismeretesek elektromágneses sínlékekkel kapcsolatos oly elrendezések, amelyek minden sínfékmágnesnek bizonyos határok közötti elforgást egnednek meg. (L. pl. a 287.763. számú német szaba-10 dalmi leírást.) Ezeknél az elrendezéseknél azonban a sínfékmágnesnek felfüggesztéséhez képest lehetséges mozgathatósága nem minden esetben kielégítő; ha- ugyanis rászorított sínfékmágnessel váltó fölött 15 fut a jármű és ha a váltónyelv a sínfej fölé nyúlik, ami szapora forgalmú vágánynál ós ritka forgalmú elágazásnál előfordul, akkor a váltónyelv éles szegélye a sinfékmágnest mozgási irányából 20 oldalról kitéríti ós nem engedi azt a váltónyelv hátára jutni. Ennek az a következménye, hogy pl. az egyenes vágányon továbbfutó járműnél a sínfékmágnes a kifelé terelt sínnél marad, miközben a jármű 25 egyenes irányban tovább fut és végül vagy a sínfékmágnes teljesen leszakad a járműről, vagy pedig a mágnes hordozó szervei tetemesen, kigörbülnek, ami káros üzemzavarokra vezet. 30 A találmány célja e hátrányok megelőzése. A találmány szerint a sínfékmágnesek elrendezése olyan, hogy az őket odalt vezető váltónyelv befolyására, eleinte bizo-35 nyos csekély darabbal oldalirányban eltolódnak, majd a vágány hossztengelyével párhuzamos tengely körül kifelé forognak. Ez a tengely külön ütköző elrendezése folytán keletkezik, mely a váltónyelv nyo-ÍO másával együtt forgatónyomatékot létesít. Ily módon a mágnesek csekély erővel vál- ; nak le a sínről és a felület vonallá redukálódik. minek folytán a mágnesek odaszorító nyomása csekély lesz és így a felfüggesztő rugó képes a mágneseket a sín- 45 ről le- és a váltónyelv fölött átemelni. Az oldalirányú mozgás valamennyi sínfékmágnesnéi szükséges, tekintettel arra, hogy vágánygörbületekben meghúzott fékekkel fut a jármű. Mint fentiekből kitü- 50 nik, a mágnesnek a találmány szerint nagyobb játékközzel kell bírnia — még pedig a mágnes és a menesztő között, — mint amekkora a vágánygörbületekben való menetnek megfelel, mert csak így vég^z- 55 he-ii el akadálytalanul a forgó mazgást. A rajz a mágneses sínfék két különböző kiviteli alakját példaképen szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti sínfékmágnes-felfüggesztés homloknéziete. A 60 2. ábra a hozzátartozó felülnézet. A 3. ábra egy másik kiviteli alak homloknézete. A 4. ábra a hozzátartozó felülnézet. A sínfékmágnesnek az 1—2. ábrák sze- 65 rinti kiviteli alakjánál az (1) sínfékmágneseket a (2) nyomtávolságtartó rudak kötik össze egymással, melyekihez, a sínfékmágnesek kifelé lengését megengedő (3) csuklók révén csatlakoznak. A (2) nyomtávolság- 70 tartó rudak — célszerűen a jármű közepén — (4) hevederekkel vannak egymással öszszekötve. Ily módon a (4) hevederek és a (2) rudak középső részei között ablakalakú, zárt tér keletkezik, amelybe a jármű vá- 75 zára erősített (5) kar nyúlik. A zárt tér úgy van méretezve, hogy a mágnesek kellő mértékben, oldalirányban akadálytalanul eltolódhatnak, ha a jármű görbületekben fut 80
