110419. lajstromszámú szabadalom • Fagylalt- és jégkészítő készülék

Megjelent 1934.„évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110419. SZÁM. — XVIII/C. OSZTÁLY. Fagylalt és jégkészitó'-készülék. Szigeti József műszerész Budapest. A bejelentés napja 1932. évi március 26-ika. A találmány fagylalt- és jégkészítő-készülék, melynek az eddigi készülékekkel szemben az alábbi előnyei vannak. Az eddigi készülékeknél szükséges volt 5 a fagyasztás tartama alatt a gyümölcsfőzeteket (ízeket) tartalmazó edényt, nehogy a főzetek (ízek) az edény falához fagyjanak, vízszintes, vagy függőleges irányban forgatni. Szükséges volt továb-10 bá az ilyen forgatás dacára is az edény falára ráfagyni készülő gyümölcsfőzeteket rövid időközöniként lapát formájú alkalmas eszközzel az edény falától eltávolítani. Szükséges volt az eddigi készülékek-15 nél arra is, hogy magát a főzetet a készülék forgása, köziben is alaposan felkavarjuk, nehogy csomószerű jeges darabok képződjenek, mely a fogyasztás szempontjából volt hátrányos, mert nemcsak 20 a kész fagylalt porhanyóssá,gát és omlósságát akadályozta meg, hanem a fogyasztóra is kellemetlenül hatottak, a fogai alatt ropogó jeges fagylalt darabok. Az eddig használt készülékek forgatá-25 sához, az előállítandó fagylalt mennyisége szerint kézi- vagy gépi hajtás volt szükséges. Még az a hátrány is megemlítendő az eddigi fagylaltgyái'tó készülékeknél, hogy a fagylalt előállítása hosszas előké-30 szüleieket igényelt és a fagyasztás után a visszamaradt jég és sóslé eltakarítása, különösen házi használatnál, ahol csak egyszerű, minden mechanikától mentes készülékek jöttek számításba — tetemes 35 és kellemetlen utómunkát kívánt. — A fagylalt készítésnél használt jég egyes vidéki helyeken, ahol műjég rendelkezésre nem áll, nem tiszta vízből származhat és így hygiéniai szempontból nem kívánatos. A találmány szerinti fagylalt- és jégké- 40 szítő-készülék megszünteti a hátrányokat aiinenny iben: A fagyasztás tartama, alatt a fagyasztást előidéző benyomuló cseppfolyós szénsavnak állandó, egyenletes szétterjedése az 45 edény falára való ráfagyást teljesen meggátolja. és feleslegessé válik a főzetet tartalmazó edénynek forgatása. Ugyancsak feleslegessé válik a fagylalt oinlósságának előidézése szempontjából annak felke- 50 verése. Ezt a rajzokon (1. és 2. ábrán) látható porlasztón (7) keresztül nagy nyomással benyomuló szénsavgőzök a főzet között egyenletes terjedésük következtében a csomószerű jeges képződést is telje- 55 'sen kizárják. A rajzokon (1) és (2) a találmány szerinti fagylalt és jégkészítő készülék egyegy példaképpeni kiviteli alakja van feltüntetve. 60 Az 1. ábra szerinti fémből készült kettősfalú és a két fal között apró kovakavics darabocskákkal (4) szigetelés szempontjából kitöltött edény (6) az, oldalán és a fenéken benyúló szénsavgőzök eltá- 65 volítására, lyukakkal (5) van ellátva. Ezen edényben nyer elhelyezést az előzőleg gyíimölcsfőzettel megtöltött tartály (8), mely a külső edény felső lyukainak elhelyezéséig ér. E tartály (8) a külső 70 edényből könnyen kiemelhető és visszahelyezhető. A főzetet tartalmazó vékony alumínium lemezből készült tartályt (8), spirális alakban rézcsövezet (9) veszi körül, mely a porlasztóval (7) végződik. A 75 rézcsövezeten (9) áthaladó szénsav a főzetet tartalmazó tartályt (8) oldalfalára, a csövezet végén levő porlasztón (7) keresz-