110287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumizott szövetanyag gyártására

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110287. SZÁM. Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás gumizott szövetanyag gyártására. International Latex Processes Limited Guernsey. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 19-ike. A találmány ruházati cikkek készíté­sére alkalmas gumizott szövetanyag gyár­tására vonatkozik. A kapott terméik, mely hasonló szövetektől eltérő jellegű, vízhat-5 lan, tetszetős külsejű, rendkívüli szilárd­ságú és tartós, s azonfelül kitűnő öregedés szempontjából is. Ruházati cikkek gyártásához gumizott szövetanyagot már eddig is előállítottak 10 vagy hengerlő eljárással, melynél egy masztikálással megpuhított gumilemezt felpréseltek sző'tt szövetaljzatra, vagy pedig kenőeljárással, amelynél szerves oldatban Ikenték fel a gumikeveréket szőtt 15 szövetaljzatra kenők és segítségével és az oldószert a kent, felületről utóbb eltávolí­tották. A hengerlő eljárással felvitt gumi­réteg rendszerint vastagabb bevonatot ad és azt a kenő eljárással: szemben általá-20 ban nehezebb szövetaljzatra, viszik, fel és így ezzel az eljárással nagyrészt nagyobb terhelésre rendelt gumizott szövetanyagot gyártanak. A kenőeljárással a, kívánt gumiborítás vastagságától függően, tetsző-25 leges számú gumiréteget vihetünk fel a szövetre és bármely tetszőleges súlyú szö­vetaljzatot felhasználhatunk. A hengerlő és kenő eljárással előállított gumifelületeknelk igen sima külsejük van 30 és nagyrészt elfedik a,z alattuk levő szövet szőtt szerkezetét. Ily módon sokkal ke­vésbé szép kivitelű anyagot; kapunk, mint például olajos szövet esetében, melynél az olajborítás követi a szövetaljzat körvo­:J 5 nalait, amely a borításon keresztül kive­hető és így eltér a hengerelt vagy kent szövet sima, felületi kivitelétől. További hátránya a hengerlő és ktenő eljárások­nak magának a guminak nagy szilárdsági 40 csökkenése, ami úgy áll elő, hogy a hen­gerléshez szükséges gumirétegnek vagy a kenéshez szükséges gumioldatnak az elő­állításához a gumi nagyon alapos meg­keverósét és a puhitássial kapcsolatos masztikálását nem lehet elkerülni. 45 A találmány eljárás ruházati cikkek készítésére alkalmas gumizott szövet­anyag előállítására, guminak vizes gumi­diszperzióból, például gumilatexből szö­vetaljzatra való leválasztása utján. A la- £0 texből leválasztott gumi nagyon szilárd, tömör és tartós és a. vizes diszperzióból leválasztott gumiréteg követvén a szövet­aljzat körvonalait, igen tetszetős (külsejű terméket ad. Latexgumiból olyian felkent, 55 vulkanizálatlan réteget kaphatunk;, amely szilárd, száraz,, nem ragadós, könnyein ke­zelhető és amely nem sérül meg könnyen összeragadás, összesajtolás, vagy a szövet jelzése folytán a kenő, vulkanizáló vagy konfekcionáló eljárások során. Latexgumi val készített gumizott ! sizövetanyagnak miéig egyéb határozott előnyei is vannak masztikált gumi felhasználásával készült gumizott szövettel szemben, mely előnyök 65 egyrészt a gyártás során mutatkoznak, másrészt magán ai terméken láthatók. A találmány szerint valamely vizes gumidiszperzióból leválasztott gumival borított szövet felületét az, eddiginél sok- -q kai eredményesebben dolgozhatjuk ki a kívánt szilárdsági fokra és! láthatjuk el a megkívánt csúszós fogással. Ezenkívül az eljárással igen előnyösen matt kivitelű felületeket is előállíthatunk1 . -­A szövetaljzat, melyet röviden „szövet" szóval jelölünk ezután, — kötött vagy szö­vött vagy rostanyagból másképpen elő­állított anyag lehet. A gumizott szövet­anyagot a találmány szerint különböző 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom