110282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távolban látható mozgóképek adására

Megjelent lí>84. évi julius lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110282. SZÁM. — VII j. OSZTÁLY. Eljárás távolban látható mozgóképek adására. Fernseli A. G. cég- Berlin-Zehleiidorf-baii. A bejelentés napja 1933. évi március hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi március hó 24-ike. A filmek távolbalátás céljaira való átvitelére eddig" ismert eljárás (mozgókép adás) abból állott, hogy a filmen áteső fény áramot képpontról képpontra a film 5 mindenkori feketeségének megfelelően gyöngítették és az adóberendezés fényelektromos cellájába juttatták. Ez az eljárás azonban nem alkalmazható csaknem vagy teljesen átlátszatlan képsávok 10 átvitelénél. Gyakorlatilag ez az eset következhet be, ha bizonyos okokból diazófilmeket vagy sajátos esetekben előhívott, de nem teljesen rögzített filmeket akarnak átvinni. így már indítványozták kor-15 szerű események távolbalátási célokra való átvitelénél a filmet felvenni, majd közvetlenül a felvétel után előhívni, rögzíteni és mindjárt, például szokásos mozgóképadóból álló képszétbontó beren-20 dezés segítségével közvetíteni. Ha ez indítvány értelmében az, eddig ismeretes eszközökkel akarunk dolgozni, akkor a filmet a képszétbontás előtt bizonyos mértékben rögzíteni kell, mert különben 25 csaknem átlátszatlan és így, amint már említettük, a szokásos adási módszer céljaira nem alkalmas. Míg a megvilágított filmek előhívási idejét sajátos előhívókkal jelentősen megrövidíthetjük, addig a: 30 filmnek ez eljárásnál szükségelt rögzítéséhez rendszerint jóval hosszabb idő szükséges. Ez természetesen késlelteti az adást, ami különösen speciális esetekben; rendkívül nagy hátrány. Másrészt, ha az 35 előhívásnál, illetve rögzítésnél a folyékony vegyszereket el kell kerülni, akkor a már említett diazófilmeket lehet alkalmazni. Ezeknek a közönséges filmekkel szemben az az előnye, hogy megvilágítás után teljesen szárazon, pl. bizonyos gő- 49 zö,kkel való érintkezés révén előhívhatók és rögzíthetők, azonban éppen úgy mint a nem rögzített filmek csaknem teljesen átlátszatlanok. Ezeket a nehézségeket megszűntethet- 45 ;iük, ha a találmány értelmében a képszétbontásnál nem a filmen áteső fényáramot, hanem a film visszaverte fényt juttatjuk az adófotocellába. Ez, eljárással lehetséges átlátszatlan képsávokat, tehát 50 pl. előhívott, de nem teljesen rögzített, negatív vagy pozitív filmeket, valamint diazófilmeket stb. nehézségek nélkül letapintani, ami a fent leírt esetekben rendkívül nagy időmegtakarítást jelent. 55 Emellett közömbös, hogy folytonosan, vagy lökésszerűen mozgatott filmekkel dolgozunk-e, ámbár általában előnyösebb folytonosan továbbított filmet alkalmazni. go A találmány szerinti eljárás részleteiben abban van, hogy a képszétbontó berendezés ellenzőnyílásait képpontról képpontra élesen vetítjük az átviendő filmre és a képsávról, illetve minden egyes kép- 65 pontról feketeségének megfelelően visszavert fényt egy vagy több fotocellával lehetőleg tökéletesen felfogjuk, mimellett előfeltétel, hogy a visszaverőképesség fordítva arányos a feketeséggel. A vissza- 70 vert fényáram jobb kihasználására a fotocellákat különleges optikai segédeszközökkel, pl. tükrökkel kombinálhatjuk. Hogy a berendezés hatásfoka a lehető legjobb legyen, arra kell ügyelnünk, hogy a 75 képsávnak, tehát pl. az előhívott, de nem teljesen rögzített filmnek jó A'isszaverőképessége legyen. A filmnek vagy egé-