110273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lisztek és tészták sütőképességének növelésére
Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110273. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Eljárás lisztek és tészták sütőképességének növelésére. Dr. Ing. Sclioni Helmut mérnök Düsseldorf-Reisholz, mint Hauff Erich berlin-charlottenburgi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 14-ike. Bablisztet (Castor-bablisztet), vagyis az ú. n. disznóbabból készült lisztet átmenetileg alkalmaztak már búzalisztek sütőképességének a növelésére. (L. Neumann 5 „Brotgetreide und Brot" c. művének 3. kiadás, 1929, 276. lapját, ahol utalás van arra, hogy e lisztnek csekélymérvű hatékonysága folytán alkalmazása értéktelen.) Meglepő módon kitűnt azonban, hogy 10 az elő nem kezelt balliszttel elérni szándékolt,, de el nem ért hatás — a sütőképesség növelése — tényleg bekövetkezik, ha a bablisztet olyan előkezelésnek vetjük alá, amellyel azt feltárjuk, tehát — az 15 ú. n. feltárt lisztek előállításánál szokásos mód szerint — elcsirizesített bablisztvizestészta felhevítésével megváltoztatjuk. Ennek megfelelően a találmány szerinti 20 eljárás lényege az, hogy a liszthez előállításának tetszőleges fokozatában vagy kész állapotában, vagy az abból készített tésztához leguminózáknak, előnyösen babnak feltárt lisztjét adjuk hozzá. 25 Feltárt rizslisztnek és feltárt burgonyalisztnek sütősegédszerként való használata magában véve ismeretes. Azonban az eddig erre a célra kipróbált összes feltárt. keményítőtartalmú lisztek az emlííiO tettek mellett nem váltak be. A fentebb hivatkozott munka szerzője, művének 514. lapján, erről, a feltárt rizs- és burgonyaliszt tárgyalásával kapcsolatban a következőket mondja: 55 „Természetesen más keményítőtartalmú anyagot, elsősorban tehát más gabonaliszteket is, hasonló módon akartak preparálni, mint a rizst és a burgonyát. De semmi sem vált be. A rozstészták erre az elő-elcsirizesítésre nem látszanak elég 40 stabilnak, a búzánál zavar a sikér, a kukoricánál az összetétel általában. Épp ily kevéssé bizonyultak alkalmasnak az elcsirizesítésre a tiszta keményítőlisztek, amelyeket tudvalevőleg a keményítőtar- 45 taimú nyersanyagból (burgonyából, rizsből, kukoricából, búzából) kimosással és iszapolással kapnak. Csupán burgonyahengerliszt és rizs-sütőliszt vált be." A feltárt babliszt hatása az alább közölt 50 sütési kísérletsorozatból látható, amely egyúttal e terméknek a közönséges babliszttel szemben való kiválóságát is mutatja. A kísérlethez használ 1 liszt tiszta német búzából való kivonati liszt. A lisz- 55 tet egyszer egymagában, egyszer 1% babliszttel keverve és egyszer 1% feltárt babliszttel keverve a pontos sütési kísérletek foganatosításánál szokásos módon egyidejűleg sütöttük meg. 60 A tiszta búzaliszt 164-es tésztahozam mellett kissé nedves és utánaengedő tésztát adott, amely az érésnél folyásra volt hajlamos. Az érés vontatott volt, a formált tésztadarabok érésnél laposak vol- 65 tak, amely a kemencébevetés után sem javult lényegesen. A sütemény térfogata 400 g tésztaadagnál 930 em3 -nyi volt. A süteményhéj kissé halvány, a bél kis rugalmasságú volt, a likacsok meglehetősen 70 szabálytalanok és csak a jobb részeikben voltak a Mohs-féle porusskála 6. számának megfelelőek. Az 1% (fel nem tárt) bablisztadalékkal ellátott fentebb említett búzaliszt a tészta- 75 hozam és a tésztaminőség tekintetében a
