110270. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkör fűtési teljesítményét szabályozó készülék

Megjelent 1934. évi jn lius hó 2-án . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110210. SZÁM. II/ll. OSZTÁLY. Fűtőkör fűtési teljesítményét szabályozó készülék. Payot Henrik mérnök Montrenx. A bejelentés napja 1933. évi május hó 26-ika. Svájci elsőbbsége 1932. évi junius hó 10-ike. A találmány hőtároló tűzhelyben hasz­nálható fűtőkör fűtőteljesítményét sza­bályozó készülék, amelynél a szabályozást fűtőfolyadék elvételével vagy hozzáadásá-5 val végezzük. A készülék jellemzője a fűtőkörön kívül elhelyezett folyadékgyűjtő, ahol is a gyűjtőt és a fűtőkört legalább egy és leg­feljebb két, aránylag vékony, hajlékony 0 vezeték köti össze és pedig a fűtőkör visszafolyásának oldalán, olyképen, hogy két vezeték alkalmazása esetén, e vezeté­kek egymás felett helyezkednek el, a gyűjtőedény pedig oly elhelyezésű, hogy 5 többé-kevésbbé dőlt helyzetbe hozható oly célból, hogy a körből kisebb-nagyobb mennyiségű fűtőfolyadék legyen kiiktat­ható. A rajz a találmány egy kiviteli alakját ] példaképen mutatja. Az 1. ábra a fűtőkör vázlatos nézete, míg a 2. ábra a folyadékgyűjtő felülnézete, a 3. ábra pedig a 2. ábra szerinti folyadék­gyűjtőt alkotó szervek egyikének nagyobb > léptékű metszete, végül a 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala sze­rinti metszet. Az 1. ábra szerinti fűtőkör az (1) hőtá­rolóból és a (2) fogyasztóberendezésből áll, amelyek közt a fűtőfolyadék az (A) veze­téken a fogyasztóhelyhez folyik, az .utóbbi­tól pedig a (B) vezetéken az (1) hőtároló­hoz folyik vissza. A hőtároló tetszés szerinti lehet és elek­tromos energia segítségével való tárolás­kor —• pl. az alacsony díjszabás ideje alatt — kapcsolható be. A fűtőkört a hőtároló belsejében tetszés szerinti módon hozzuk érintkezésbe a hőforrással. A feltüntetett fogyasztóhely csőkígyóból 40 áll, amely felett a (3) fűtőlap foglal he­lyet, amely tehát főzési célra főzőlapként használható. ATűtőkör teljesen zárt és a fűtőfolyadék a függélyes (4) csövön folyik a hőtároló- 45 tói a főzőlaphoz. A folyadéknak visszafelé való útja a körnek két (5) és (6) részéből'áll, amelyek közé a 3. ábrán metszetben látható (7) szervet iktatunk. 50 Ez utóbbi 3. ábra, valamint a 4. ábi-a szerint e szervnek zárt (8) kamrája va«, amelybe a körnek (5) csővezetéke torkol és amelyből a (6) csővezeték indul ki. A kamra az (5) csővezeték torkolata alatt a 55 (9) tasakot alkotja, amely valamivel mé­lyebbre nyúl, mint a kamrának az a része, amelyhez a (6) csővezeték a (10) magas­ságban csatlakozik. A kamrának az a vége, ahol a tasak 60 van, a (11) és (12) vezetékek révén a hen­geres (13) gyűjtőedénnyel áll összekötte­tésben, amely utóbbi rendesen vízszinte­sen fekszik, azonban a (14) csapok körül a (15) fogantyú segélyével, e helyzetből 65 elforgatható. E mozgást azzal tesszük le­hetővé, hogy a (11) és (12) vezetékek, amint ez a 2. ábrán felülnézetben látható, hurkot alkotnak, amely e vezetékeknek bizonyos engedékenységet ad. 70 Feltéve, hogy a gyűjtőedény a feltünte­tett, vagyis vízszintes helyzetben van, akkor a készülék következőképen műkö­dik: A fűtőkörbe cseppfolyós állapotban be- 75 vezetett közeg, pl. víz, az (1) hőtárolóban elgőzölög és az így fejlesztett gőz a (18) nyíl irányában a (2) fogyasztóhelyhez áramlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom