110207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csávafestőanyagokkal nyomtatott áruk előhívására
___ Megjelent 1934. évi jun ius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110207. SZÁM. — XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés csávafestőanyagokkal nyomtatott áruk előhívására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég- Frankfurt a/M. (Németország-). A bejelentés napja 1933. évi junius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi junius hó 11-ike. Ismeretes, hogy csávafestőanyagokkal nyomtatott árakat, melyeken a festőanyagon és valamely sűrűsítő szeren kívül még alkáli vagy hidroszulíit vagy 5 ennek valamely származéka van, kettősfalú gőzölőberendezésekben hívnak elő, melyekben az árut levegőtől elzárva, körülbelül 100—120° hőmérsékleten vízgőz behatásának teszik ki. Ezekben a viszony-10 lag bonyolult berendezésekben a festőanyag redukálása és az árun való rögzítése egy és ugyanazon hőmérsékleten megy végbe. Azt találtuk, hogy az ilyen nedves, 15 nyomtatott árukat egyszerűbben hívhatjuk elő és egyúttal a festőanyagok kedvezőbb kihasználása mellett jobb nyomatokat kaphatunk, ha a csávafestőanyagoknak a nedves árun való redukálását 20 lehetőleg pillanatnyilag, célszerűen 100 C° alatti, pl. 70—80° hőmérsékleten, vagyis oly hőforrásnak, mely az árut az említett hőmérsékletre gyorsan hevíti fel, lehetőleg rövid ideig tartó behatásával 25 végezzük és a leukoífeistőanyagot az. árun rákövetkezően a redukáilási hőmérséklet alatt fekvő hőfokon rögzítjük. Emellett nem feltétlenül szükséges, hogy a festőanyag redukálása és rögzítése alatt a le-80 vegőt kizárjuk. A találmány a következő megfigyeléseken alapszik: Azt találtuk, hoigy gyakorlatilag az összes csávafestőanyagoknak a leuko-85 alakra való redukálása kellő hidroszulfitkoneentrációkkal már körülbelül 70— 80°-on és pedig majdnem pillanatnyilag megy végbe, úgy, hogy magasabb hőmérsékletek feleslegesek és a redukálás időtartamát az ismert berendezésekiben kö- 40 vetett eljárással ellentétben nem kell Vi percre vagy még hosszabb időre kiterjeszteni. Másrészt azt találtuk, hogy a hidroszulíit annál könnyebben bomlik, mennél 45 huzamosabb tartamú a hőhehatás és mennél magasabb a hőmérséklet, úgy, hogy célszerű, ha a hidroszulfittartalmú árut nem hevítjük magasabb hőmérsékletre és huzamosabb ideig, mint szükséges. Olyan 50 feltételek mellett, mint amilyenek az ismert gőzölő berendezésekiben végzett előhívásnál előfordulnak, ahol tehát a hidroszulfit ot vagy ennek származékait körülbelül 'A-tól 5 percig mintegy 100—120" 55 hőmérsékletnek teszik ki, a hidroszulfit már igen zavaró mértékiben bomlik. Igaz, hogy a festőanyagok az ilyen kedvezőtlen feltételek fennforgásánál is a leukoalakba mennek át, de nagyon fontos, hogy a fe- 60 leslegben alkalmazott hidroszulfit bomlást ne szenvedjen, oly célból, hogy a festőanyagok az árun való végleges rögzítésükig a leukoalakba maradjanak. Ezt a célt az ismert berendezésekiben való elő- 65 hívással nem lehet teljesen megvalósítani, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a leukofestőanyagok a levegőtől való elzárás ellenére is, valószínűleg hidroszulfithiány folytán gyakran bomlást 70 szenvednek és így netm hasznosíthatók teljesen. A festőanyagnak lehetőleg tökéletes kihasználása csak úgy biztosítható, ha a hidroszulfit bomlását okozó feltételeket a lehető legnagyobb mértékben el- 75 kerüljük. Megfigyeltük továbbá azt is, hogy á leukocsáva-festőanyagoknak az árun való