110174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony vas vagy acél közvetlen előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. , MAGYARKIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110174. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás folyékony vas vagy acél közvetlen előállítására. „Sachtlefoen" Aktiengresellschaft für Bergfbau und Chemische Industrie cég-, Köln a/Rh. A bejelentés napja 1933. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 6-ika Gázalakú rcdukálószerckkel már gyár­tottak közvetlenül vasat. Ennél az eljá­rásnál elsősorban forgócsöves komeiicéket használtak, melyeken a redukálógáz az 5 érckeverékkel ellenáramban haladt át. Az eljáráshoz szükségelt melegmennyisé­get vagy a redukáló gáz vitte a kemen­cébe, vagy külső fűtés esetén a kemence­fal. Ezeknél az eljárásoknál rendszerint 10 csak vasszivacsig jutottak, mert a redu­kálandó anyagnak redukáló légkörben a vas öntési hőfokára való felhevítése kö­rülményes és költséges. Erre való tekin­tettel rendszerint a redukált anyagot egy 15 külön kemencébe vitték át s ebben olvasz­tották meg, ha folyékony vasat vagyacélt akartak előállítani. Szilárd redukálószerekkel is állítottak már elő közvetlenül vasat. E célból pl. 20 ércből és redukálószerbő 1 képezett alak­darabokat szénréteggel vontak be s az­után forgócsöves kemencében hevítették fel, melyben az alakdarabok a fűtőgázok­kal szemben haladtak. Ilyenkor az alak-25 darabok magva fémmé redukálódott, mi­közben a külső szénkéreg meggátolta, hogy a fűtőgázok az alakdarab magvára oxidáló hatást fejtsenek ki. Ha vasötvöze­teket, pl. ferrosziliciumot kellett előállí-30 tani, akkor már az alakdarabok létesíté­sekor keverték az érchez a megfelelő ada­lékot, pl. kovasavat vagy fémsziliciumot. Megkísérelték már azt is, hogy a redukált vasat az újbóli oxidáció ellen salak kópe-35 zésével védték meg. E célból a reakcióba hozandó anyagok agglomerálandó vagy ialakdarabokká formálandó keverékéhez megfelelő adalékokat, mint konyhasót vagy ammonkloridot, kovasavat fűrész­porral, kátránnyal, szurokkal, melasszal, márgával, karbonátokkal, agyaggal, sitb. együttesen adagoltak. Az ilyen adalékok­ból üvegszerű salak képződött, melynek meg kellett volna gátolnia az oxidálóha­tású gázoknak a redukált vassal való 45 érintkezését. Erre a salakképzésre termé­szetesen nem volt előbb szükség, mint akkor, amikor a redukálószer hatása már nem volt elég a már redukált vasnak a reoxidátóstól való megvédésére. A redu- 50 kált érekeverék olvadáspontjáig való he­vítésekor keletkező salak ilyen hatását természetesen azok az ismert eljárások is hasznosítják, melyeknél a vasredukciót a vasércből, szénből és ömlesztőanyagból 55. vaíló érckeveréknek forgócsöves kemen­cében végzett közvetlen fűtésével adagon­ként foganatosítják. Ez az eljárás hőgaz­daságosság szempontjából lényegesen elő­nyösebb, mint a gázokkal való redukálás. 60 Ennél az eljárásnál nagy hátrány volt az, hogy a kemencebélést gyakran kellett megújítani. Ugyanez a hátrány merült fel akkor is, amikor az ércekből különleges eljárás útján létesített megolvasztott vas- 65 szilikátokat belémerített szilárd szénnel redukáltak. A találmány ezen hátrányok kiküszöbö­lésére irányul. A találmány szerint közvetlenül létesí- 70 tünk folyékony vasat vagy acélt vasérc­nek vagy más vastartalmú nyersanyag­jmak szénnel végzett redukciójával, köz­vetlenül fűtött mozgó kemencében, külö­nösen forgó esőkemencéiben. Az adag 75 szén- és kovasavtartalmát úgy szabjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom