110132. lajstromszámú szabadalom • Izzófejű motor

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110132. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Izzófejű motor. Heinrich Lanz Aktiengesellschaft cég Mannheim (Németország-). A bejelentés napja 1932. évi julius hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi augusztus hó 10-ike. Izzófejű motorok és kompresszornclküli előkamrás Diesel-motorok, illetve légtároló.s Diesel-motorok között az a különbség, hogy a tüzelőanyagot Diesel-motoroknál 5 a sűrítőlöket vége felé fecskendezik be, izzófejű motoroknál ellenben a sűrítőlöket elején. Utóbbiak ezért csupán alacsony, mintegy 10 at.-nyi befecskendezési nyomást igényelnek és megfelelően egy-10 szerű és érzéketlen tüzelőanyagszivatytyújuk és fúvókájuk van, míg Dieselmotoroknál mintegy 80—100 atm.-nyi befecskendezési nyomások és költséges, valamint érzékeny szivattyú- és íúvókaszer-15 kezetek szükségesek. Diesel-motoroknál a tüzelőanyagnak az előkamra- vagy hengertérbe való fecskendezés oly módon történik, hogy az elporlasztott tüzelőanyag a téren való áthaladás közben a levegő-20 vei hatásosan elkeveredik, mely keveredési folyamatot olykor a levegőnek mesterségesen létesített örvénylésével erősítik. Ezzel ellentétben az izzófejű motornál 25 a tüzelőanyag nem keveredik a fúvókából való kilépése után közvetlenül az égési levegővel, hanem a kompressziólöket kezdetén a fúvókatorkolattal átellenes izzófelületre fecskendeztetik, mely felület, pl. 30 gömbsüvegalakú lehet. E felületre a tüzelőanyag rendszerint gyűrűszerűén érkezik, tehát aránylag durván van rajta elosztva és ott a folytatódó sűrítőlöket közben elgőzölög. 85 A találmánynak az a célja, hogy jobb elégést létesítsünk, valamennyi terhelési fokozaton igen nehéz tüzelőanyagokat, mint pl. kőszénkátrányolajat maradéktalanul elégessük és ezzel kifogástalan üzemet érjünk el, ami kompregzornélküli 40 Diesel-motornál eddig nem sikerült A találmány albban van, hogy a hengerfejnek, mely égési tér gyanánt működik és a hengertérből az égési térbe vezető csatornának oly alakot adunk, mely 45 az égési levegőt arra kényszeríti, hogy úgy vonuljon az égési tér falazata mentén tova, hogy a sűrítőlöket kezdetén az izzó felületre fecskendezett és ott elgőzölgő tüzelőanyagrészecskéket leszedje és 50 azokkal kényszermozgásúan a leghatásosabban keveredjék. Ily üzemnél azonban nagy jelentőségű a gyújtófej kellő egyenletes hőmérsékletének fenntartása. Ennek, hogy pl. a ne- 55 héz kőszénkátrányolajat gyújtsa, nagyon magasnak kell lenni, de másrészt nein szabad oly magasnak lennie, hogy az izzó acéltest égni kezdjen, ami üzemzavarokat okozhatna. Míg eddig az izzólemezhez 60 csatlakozó előgyujtótérnek kisebb falvastagságot adtak, mint az izzó lemeznek, a találmány értelmében az előgyujtókamra falvastagságának nagyobbnak kell lennie, mint az izzó lemez falvastagságának, 65 hogy az előgyujtókamrában a hőmérséklet ne növekedjék annyira, hogy elégés következzék bp. A mellékelt rajz a találmány példakénti foganatosítási alakját szemlélteti, még 70 pedig az 1. ós 2. ábrák két egymásra merőleges függőleges metszetben. A 3. ábra az 1. ábra A—B—C vonala mentén vett metszet. A 75