110073. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás melegvízkazán

. Megjelent 1934. évi junins hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110073. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Töltőaknás melegvízkazán. Liitzenkirchen Walter fűtőtechnikus Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 6-ika. A találmány töltőaknás melegvízr kazán, mely kevés tüzelőanyaggal egy­maga szolgáltatja úgy a fürdőhöz, mint a háztartáshoz, valamint a helyiségek 5 fűtésére való fűtőtestek táplálásához szükséges melegvizet. Ezt a kazánban el­égett fűtőanyag teljes kihasználásával ós a kazán előnyös kiképzésével és beren­dezésével érjük el. 10 A kazán bármely helyiségben felállít­ható és a melegvíz külön-külön tápláló vezetéken át jut el a fűtéshez, a fürdő­höz a konyhába, stb. A melegvízkazán alsó részében az ú. n. 15 fűtőszerkezetben kiképzett vízmelegítő berendezés a fűtőtestekben cirkuláló víz felmelegítésére való, míg a felső víztar­tály a háztartásban szükséges vizet mele­gíti. Ez utóbbi boilerként használható és 20 előnye, hogy nyáron a fűtés kikapcsolá­sával csak ebben a tartályban levő víz melegíthető. A kazán belső része könnyen hozzáfér­hető, miáltal házilag is tisztítható. Keze-25 lése igen egyszerű és a szükséges hőfokra) a kazán könnyen szabályozható. A csatolt rajz a találmány példaképen felvett kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a kazán elölnézete, a 30 2. ábra a kazán alsó fűtőszerkezetének hosszmetszete, az 1. ábra A—B vonala mentén, a 3. ábra ugyancsak hosszmetszet az 1. ábra C—D vonala mentén, a 35 4. ábra hosszmetszet a 2. ábra E—F vo­nala mentén, az 5. ábra keresztmetszet a 2. ábra G—H vonala mentén, a 6. ábra pedig a fűtőszerkezet felülné-40 zete a víztartány eltávolítása mellett. A melegvízkazán két részből áll, az alsó (a) fűtőszekrényből és a felső (b) víztartályból. (1. ábra). A víztartály bel­sejében ismert (c) füstkivezető cső van, míg felső részéhez kívülről (d) melegvíz­elvezető és (e) tápvízbevezető cső csatla­kozik, mely utóbbinak a tartály belsejé­ben közel a fenékig lenyúló csőmeghosz­szabbítása van. A tápvízbevezetőcső az előírás szerinti szerelvények közbeiktatá- 50 sával a vízvezetékkel van összekötve. A Vb) víztartály fala olyan erős, íhogy a vízvezetékben fellépő legnagyobb nyo­mást is kibirja. A (b) víztartány alsó részén (f) csöki- 55 ágazás van, mely a kazán (a) fűtőszek­rényében elrendezett (g) csigacső alsó vé­géhez van kötve, míg a csigacső felső vége a (h) cső útján a (b) víztartály kö­zépső részébe van visszavezetve. 60 A kazán alsó (a) fűtőszekrénye kettős falú ós a két fal között (i) víztér van. Ez a tér nincs összekötve a (b) víztar­tállyal, hanem külön (j) elvezető ós (k) visszavezető csőelágazása van. (6. ábra). 65 Az (a) fűtőszekrény két egymásra merő­leges, álló helyzetű, szintén kettős falú (p, pl) rekeszfal segélyével négy (1, m, n, c) részre van osztva. A (p, pl) kettős falú rekeszfalak a fűtőszekrény falának (i) 70 vízterébe torkolnak. (5. és 6. ábrák). Az (a) fűtőszekrény (1) része töltőak­nává van kiképezve, mely alul az (m) tü­zelőtér (r) rostélya fölött végződik, felül pedig az (m) tüzelőtér fölött, attól ferde 75 tikban haladó fallal elválasztva, az (s) töltőajtó nyílásáig nyúlik. (3. ábra és 5. ábra). Az (1) töltőakna (t) terelőfala és az (r) rostélyra felfekvő (n) keresztfal között (v) tolóka van, mely a (z) karból 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom