110067. lajstromszámú szabadalom • Tartókészülék hegedűkhöz és brácsákhoz

. Megjelent 1934. évi junins hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110067. SZÁM. — IX/D. OSZTÁLY. Tartókészülék hegedükhöz és brácsákhoz. Essmann Fritz zenész Dresden. A bejelentés napja 1933. évi november hó 16-ika. A találmány tartókészülék hegedűkhöz és brácsákhoz, amelyet a sajátos szerkezetéből kifolyólag minden játékos a megszokott tartás változtatása nélkül hasz-5 nálhat, függetlenül attól, hogy vánkossal vagy anélkül játszik. Ismeretesek már tartókészülékek, amelyek lényegükben rugalmas anyagból való vánkosból voltak alakítva. Az ilyen jellegű vánkosoknak az 10 a hátránya, hogy a Vánkos a hegedűt a játékos testétől eltávolítja. A hegedű és a játékos közé egy réteg volt iktatva, mely mindenféle rugózást megenged. Ez azonban a játék szempontjából hátrányos. A 15 játékosnak szilárd, biztos tapintása kell hogy legyen, illetve a játékos teste és a hangszer között szilárd összeköttetést kell létesíteni, úgy hogy a hangszer a játékossal egységes egészet képezzen. 20 Ismeretesek oly tartókószülékek is, amelyek a hangszer fenékrésze mentén elrendezettek és a vállnak megfelelő különleges alakúak. Ezeknek a tartókészülékeknek is ugyanaz a hátránya, mint az 25 előzőkben leírt készülékeknek, nevezetesen, hogy a hangszert — mint holt közbenső darabot — a játékos testétől eltávolítják, Ezenkívül a különleges alakjuk következtében, a hegedűnek nem adnak 30 biztos tartást, mimellett ezen tartókészülékek megerősítésére különleges tartószervekre van szükség. Az ismert tartókészülékek hátrányait a találmány teljesen kiküszöböli, amennyi-35 ben a harfgszer fenekére lapos tartóelemet laposan rögzítünk, mimellett a tartószervnek a vállon felfekvő felülete nagy felületi súrlódású anyagból van. A tartókészülék vagy egyetlen anyagdarabból •40 vagy különféle anyagok több rétegéből áll. így pl. a tartódarab a hangszer fenékrészén felfekvő, bőrből való alaplapból, a vállon felfekvő érdesített, részben lapos, részben a hosszirányban ékszerűen emelkedő gumilapból és az említett két lap 45 közé iktatott szövetrétegből állhat. Az új tartókészülék súlya rendkívül csekély. Emellett az alaki kiképzése olyan, hogy a hangszernek a játék közbeni minden tartási lehetőségével számol. A tartóké- 50 szülék felületeinek sajátosságait úgy választjuk meg, hogy úgy a hangszerrel, mint a játékossal szemben, a lehető legnagyobb sajátos felületi súrlódást érhessünk el, miáltal a hangszernek erősebb és 55 gyorsabb mozgásoknál való eltolódását is biztosan elkerüljük. Ilymódon a hangszer a legkellemesebb és legbiztosabb tartását érjük el. A találmány értelmében továbbá a 60 tartókapocs lábának szánt tartófelületet képezünk ki, amelynek hossza nagyobb, mint a láb hossza, úgy hogy a tartókészülék tetszés szerinti megerősítése, tetszés szerinti helyzetváltozás mellett lehetsé- 65 ges. Különös előnnyel lehet a tartókészüléket egyidejűleg az álltartó tartókapcsával megerősíteni. A találmányi gondolat, amely még más megoldási lehetőségeket is megenged, egy 70 megoldási alakjában a rajzon látható és pedig az 1. ábra a tartókészülék távlati képe. A 2. ábra a tartókészüléknek a hangszerre felerősítését mutatja és a 75 3. ábra a tartókészülék példaképen vett megoldási alakján át vett hosszmetszet. A példaképen vett megoldási alakjában a tartökészülék három rétegből állóan van feltüntetve és pedig a felső (1) gumilap- 80