110050. lajstromszámú szabadalom • Szakaszosan működő abszorpciós hűtőberendezés
Megjelent 1934. évi május hó 173 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110050. SZÁM. — XVJU/C. OSZTÁLY. Szakaszosan működő abszorpciós hűtőberendezés. Kozma Pál mérnök Bremen. A bejelentés napja 1933. évi május hó 18-ika. Az abszorpciós hűtőberendezéseknél a hűtőanyag, póldánl ammónia, vizes oldatából a hűtőanyagot kiforraljáik, a kidesztillált hűtőanyaggőzöket kondenzálják, a 5 kondenzátumot a hűtendő térben elpárologtatják, az elpárolgó hűtőanyagot vízzel el nyeletik és az így keletkezett oldatot újból forralják. A berendezés egyszerűsítésére a forraló 0 edényt abszorbeáló gyanánt is szokták használni, vagyis a hűtőanyag kidesztillálása után a forralóedényben visszamaradt folyadékkal nyeletik el a hűtőtérből elvezetett hűtőanyaggőzöket. E célból a 5 forralóedényben visszamaradt forró folyadékot előbb le kell hűteni, hogy abszorbeállhasson. Minél gyorsabban hűt jük le az abszorbeáló folyadékot, annál gyorsabban lesz a hűtőkondenzátum elpárologtatható, to vagyis a hűtés annál gyorsabban indulhat meg. A forralóedényt a benne visszamaradt forró folyadék lehűtésére vízköpennyel szokás körülvenni, vagy pedig a forraló!5 edénybe beépített csőikígyókon áramoltatnak keresztül hűtővizet. Minthogy a forralóedény összes víztartalmát egyszerre hűtik, ez a nagy víztömeg csak lassan hűl le oly hőfokra, melynél az abszorbeálás 10 megkezdődhetik. A találmány szerinti berendezésnél, melynek egy példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajz 1. ábrája vázlatosan tünteti fel, a forraló (a) edényhez egy rajta kívül 15 fekvő (b) csövet csatlakoztatunk, mely az edény alsó feléből indul ki és az edény felső felébe torkollik be. Ezt a csövet a környező levegő hűti, melynek hűtőhatása léghüzat előidézésével fokozható. A (b) cső vagy annak egy része hűtővizet tartal- 40 mazó téren is átvezethető. A hűtőhatás fokozására a (b) cső vagy annak egy része (r) radiátorcsövekből is készíthető. A hűtőtérben levő kondenzátumból elpárolgó hűtőanyaggőzök a (c) csövön jut- 45 nak a (b) csőbe, melyben már jóval hidegebb a víz, mint az (a) edényben, tehát a gőz elnyelésére alkalmasabb. A gőzzel hígított víz felfelé áramlik a (b) csőben az (a) edénybe, melyből viszont a sűrűbb víz 50 alul folyik a (b) csővezetékbe, vagyis ebben a rendszerben állandó folyadékkeringés áll elő a (d és e) nyilak irányában. Ennélfogva az (a) edényben levő folyadék fokozatosan lehűl és fokozott mértékben nyeli 55 el a gázt. Ez a berendezés a következőkép működtethető. Az (a) edényt hűtőanyagoldattal töltjük meg és ezt az oldatot ismert módon, például a villamos (f) fűtőtest révén, he- 60 vítve, belőle a hűtőanyagot kidesztilláljuk. A ki desztillált gőzöket az edény tetejéből kivezető (g) csövön vezetjük el a kondenzátorba és ismert módon kondenzáljuk. A desztillálás befejeztével a fűtést beszüntet- 65 jük. A kondenzátumot ugyancsak ismert módon párologtatjuk el a hűtendő térben és az elpárolgó hütőanyaggőzöket, a (c) csövön át a (b) csőbe vezetve nyeletjük el. Mihelyt a kondenzátum elpárolgott, a fű- 70 tést újból megindítjuk, vagyis az (a) edényben levő oldatot újból desztilláljuk. A fűtés megindítása és megszüntetése automatikussá tehető, például thermosztat alkalmazásával, mely a fűtőáramot 75 egy megszabott alacsony hőfokon bekapcsolja és egy megszabott magasabb hőfokon kikapcsolja. Vagy pedig önműködő
