105998. lajstromszámú szabadalom • Lábbal működtethető, befelé nyíló betétajtó tüzelésekhez

Megjelent 1933. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG • SZABADALMI LEÍRÁS 105998. SZÁM. — V/c. OSZTÁLY. Lábbal működtethető, befelé nyíló betétajtó tüzelésekhez. Sehön Fülöp szabadalmi ügyvivő Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 8-ika. A tüzeléseknél, de különösen mozdony­tüzeléseknél általánosan alkalmazott, kéz­zel működtetett közönséges egyszárnyú és kétszárnyú tüzelő ajtók hátrányai a > következők: 1. az ajtót a rárakás egész ideje alatt nyitva kell tartani és így a tűztór, illetve a tűzszekrény nagy mértékben lehűl és a személyzet a kisugárzó nagy meleg miatt ) szenved; 2. ha az ajtó nyitott állapotban tűzeső­szakadás vagy tűzszekrényrepedés követ­keztében hirtelen nagymennyiségű gőz keletkezik, az ajtó zárása életveszélyes. > Ezeknek a hátrányoknak kiküszöbölé­sére sűrített levegővel vagy gőzzel mű­ködtetett szervomotoros tüzelő ajtókat alkalmaznak, amelyeket — rendszerint lábbal — csak a rátiizelés pillanatában p nyitnak és minden egyes szénrádobás I után zárnak és hogy kazánrobbanáskor zárásuk veszélytelen legyen, az ajtót be­felé nyílóvá teszik, úgy hogy az ajtót a gőz túlnyomása önműködően zárja, 5 Ezeknél a megoldásoknál azonban úi ajtót kell alkalmazni a régi helyébe. A feltaláló azt a célt tűzte ki, hogy a közönséges, kézzel működtetett, kifelé vagy oldalt szétnyíló tüzelőajtó egy betét­í) ajtó alkalmazásával úgy alakíttassék át, hogy az minden egyes lapát szén rádo­bása után könnyen csukható legyen és robbanás esetén önműködően záruljon anélkül, hogy szervomotort kellene alkal-5 mázni. Ezt a célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a meglévő ajtó és a tűz­szekrény fala közé, a tüzelő akna nyílása előtt egy könnyű betét-ajtót szerelünk fel, amelynek szárnya befelé nyílik és 40 mely lábbal működtethető. A régi, vagyis a külső ajtónak kézzel történő nyitásával a belső ajtó még zárva marad és a tüzet táplálni csak ennek láb­bal eszközölt befelé nyitásával lehetséges. 45 A gyakorlatban a táplálás ezzel az új­rendszerű tüzelő ajtóval a következőképen történik. A fűtő a külső ajtót kézzel nyitja, la­pátjára szenet vesz fel és mikor újból az 50 ajtó felé fordul, a belső ajtót lábbal pil­lanatra nyitja és a szenet a tűzrétegre dobja. Rádobás után a belső ajtót azon­nal csukja és csak akkor nyitja újból, amikor a lapátra megint szenet vett fel. 55 A rádobás végeztével a külső ajtót kézzel zárja be. Ennek a készüléknek tehát mind az, az előnye megvan, amit befelényíló ajtóval ós sűrített íevegővel vagy gőzzel működtetett szervomotoros tüzelő ajtóval 60 el lehet érni anélkül azonban, hogy a régi ajtót újjal kellene kicserélni. A találmánynak emellett még az a nagy előnye, hogy az új belső ajtó — .minthogy azt csak időnként használjuk tüzelő ajtó- 65 nak — oly könnyűre készíthető, hogy külön szervomotorra nincsen szükség' és lábbal közvetlenül működtethető. Természetszerűen következik az is, hogy e könnyű ajtónál csapkopások hosszú 70 használat után sem jelentkeznek. A belső ajtó szárnyának hűtésére a külső ajtó légbevezető furatokkal van ellátva, ame­lyek egyszersmind a füstemésztéshez szükséges felső levegőt szolgáltatják. 75 A belső ajtó szárnya ugyanis olyan, hogy az nem zárul tökéletesen, sőt ha a tűztér­ben légritkítás van, a vákuumnak meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom