105964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műrostoknak közvetlen előállítására és feldolgozására

Megjelent 1933. évi április hó 241 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105964. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés műrostoknak közvetlen előállítására és feldolgozására. Borzykowski Bennó vezérigazgató Harz/m. Herzberg. A bejelentés napja 1929. évi december hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 22-ike. A centrifuga-fonóeljárással lepény alak­jában előállított műselyem feldolgozására vonatkozó egyik korábbi eljárásomnál a lepény alakjában megfont, esetleg neme-5 sített műselycmszálak közvetlenül a le­pényből, azaz mindennemű átcsévélés mel­lőzésével, különféle textilárukká dolgoz­hatók fel anélkül,, hogy a készre szárított, esetleg nemesített lepényt, átcsévélés út-10 ján, a textiliparban szokásos csévékké kellene gombolyítani. Ily módon a gyár­tás úgyszólván hulladékmentes lesz és aí szál sem sérül meg. A megfont műselyemszálat ugyanis 15 lyukgatott hüvely vagy más hengeres test, pl. karmantyú behelyezése után mo­som, esetleg fehérítem, megfestem, neme­sítem és szárítom. Az így kapott megszárított lepényit az-20 után a textiliparban szükséges csévékre (kopszokra stb.) csévélem fel, vagy pedig matringalakba legombolyítom. A találmány szerinti eljárásnál azon­ban, még a lepénynek cséve- vagy mat-25 ringalakba való legonibolyítása is felesle­ges. A lepényt ugyanis közvetlenül kötő­vagy szövőgépre hozhatjuk, a szálnak a) szövetbe való bevitele céljából. Ennek lehetővé tételére azonban, a 30 lyukgatott hüvelyt stb. a lepényből el kell távolítani és helyette egy második, hosszabb, azaz. a lepény felső és alsó sze­gélyén túlnyúló hüvelyt kell behelyez­nünk, vagy pedig a lyukgatott hüvelynek 35 a lepényben való meghagyása mellett ve­zetjük be a hosszabb hüvelyt stb. Ez al hüvely célszerűen hajlékony anyagból (pl. acélból) készül, hogy a fonal, teljes le­gömbölyítésig, szorosan a hüvelyhez si-40 múljon. Az ily fajta hosszabb hüvely be­helyezésével úgyszólván hengeres kereszt­esévé keletkezik, melyről a fonalat, ismert módon, közvetlenül beszőhetjük. A mindkét oldalon kinyúló, hosszabb be­téthüvelynek további célja, hogy a kimo- 45 sott és esetleg nemesített lepényt a to­vábbi feldolgozásnál, pl. szárításnál és szállítás közben sérülésektől megvédje. A fenti bejelentésben ismertetett, csu­pán a lepény kimosására és nemesítésére 50 való, lyukgatott hüvely vagy karmantyúi eddigelé csak oly magas volt, mint maga a fonófazék, ill. a íonólepény. Amikor a kimosott és esetleg nemesített fonóié­pényt, pl. rúdra dugták, hogy a szárító- 55 csatornán átvezessék, előfordult, hogy a rúd a fonólepény két szegélyét megsér­tette. Ez leginkább akkor fordult elő, ami­kor a fonólepény szegélyszálai a mosás­nál, ill. az uiólagos szárításnál meglazul- 60 tak és a karmantyú peremén túl leestek. A találmány szerinti hosszabb „betét­hüvely" behelyezése folytán az, említett hátrány nem léphet fel és a rúd, melyre a lepényt szárítás céljából felfüggesztik,, 65 egyáltalán nem érinti a fonólepény szegé­lyeit, mert a „betéthüvely" kinyúló végei a lepény szegélyeit védik. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezésnek több, példaképpeni megöl- 70 dási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a í'onólepénynek és a benne el­helyezett perforált karmantyúnak axono­metrikus képe. A 2. ábra a behelyezett „betéthüvelyt" 75 szemlélteti. A A 3. ábra tálcán elhelyezett lepényt tün­tet fel. A 4. ábra a tálca alatt elhelyezett, további alátétet szemléltet. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom