105939. lajstromszámú szabadalom • Szerelék peremes töltényeket tartalmazó fegyvertölténytárhoz

Megjelent 1933. évi április lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jf||g|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105939. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Szerelék peremes töltényeket tartalmazó fegyvertölténytárhoz. Steyr-Solothurn Waffen A. G. cég Zürich, mint Dr. Knoller Erich steyri mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 13-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi október hó 13-ika. A találmány szerinti szerelék arra való, hogy lövéskor lehetővé tegye a hüvely­palástból kiálló kivetőperemű töltények akadálytalan kitolását a tölténytárakból. 5 Itt nevezetesen olyan tölténytárakról van szó, melyeknél két sorban, zeg-zügosan kö­vetkeznek egymás után a töltények, melye­ket az adagoló rugó ismert módon a tár fenekétől a tár nyílása felé nyom. Olyan 10 táraknál, melyeik a töltényeket egysorosán ágyazzák, egyszerű elosztóval könnyen el­érhetjük, hogy a hüvelypalástból kiálló ki­vetőperemek ne akadjanak meg. A tölté­nyeket két sorban, zeg-zügosan ágyazó töl-15 ténytáraknál azonban különleges eszközö­ket kell alkalmaznunk. A találmány szerint e célra alkalmas szerelék lényegileg olyan gátlószerv, mely a második, vagyis a tár szájnyílásához 20 legközelebb fekvő töltény után következő töltény pereme felé nyúlik. A gátlószerv ezt a második töltényt és vele a követke­zőket is olyan helyzetben tartja vissza, mely lehetővé teszi, hogy az első töltényt 25 peremével együtt a második töltény eset­leg előtte fekvő pereme fölött előretoljuk. Miután az előrehaladó zároló az első töl­tényt kitolta a tárból, úgyhogy a gátló­szerv fölött szabad tér keletkezik, az ado-30 gató rugónak a tárban visszamaradt töl­tényekre ható nyomása az eddig második helyen fektő töltényt az első helyre tolja. E töltény előrehaladása folytán a gátló­szerv oldalt eltolódik, vagyis a töltény 35 akként vezérli a gátlószervet, hogy ez, az első helyre tolt töltény hátsó részét el­engedve, a második helyre kerülő töltény pereme fölé fekszik és e töltényt fenék­részénél csak annyira engedi felemelkedni, illetve akként szorítja vissza, hogy a tár 40 nyílásának széleihez már csak középső ré­szén hozzá,szorított töltény hátsó részének elengedő tere és mozgási szabadsága ma­radjon ahhoz, hogy az első töltényt aka­dálytalanul előretolhassuk, még ha annak 45-pereme a második töltényé mögött fek­szik is. Minthogy a töltények ágyazása zeg-zü­gos és az első helyre kerülő töltények min­denkor hol a jobb-, hol a baloldalon fek- 50-szenek, a gátlószerv a fegyver folyamatos működése közben felváltva egyszer jobbra, majd balra mozog, akárcsak az, óraművek horgonygátja. Amikor a gátlószerv a má­sodik tölténynek a töltények hossztenge- 55-lyére merőlegesen előrehaladó fenékrésze pályájába leng be, akkor az, a töltény pe­reme elé 'kerülve, határt szab a töltény hátsó vége felemelkedésének. Hogy a gátlószervet a feladatának tel- 60 jesítéséhez szükséges mozgásokban támo­gassuk, célszerű lehet a zároló együtt­működtetése a gátlószervvel. Ekkor a zá­roló zárómozgása a gátlószervet közép­helyzetbe hozza, melyből az később, ami- 65 kor a zároló visszatér hátsó helyzetébe és a második tölténynek az első helyre emel­kedéséhez szükséges tér felszabadul, e töl­ténynek a tár nyílása irányában végbe­menő eme mozgása folytán mindenkor az 70 utána következő töltények elreteszelésé­hez szükséges helyzetbe kerül. A mellékelt rajzok a találmány szerinti szerelék két íoganatosítási alakját példa­képen tüntetik fel. 75 Az (a) fegyvercső (b) zárolója lövéskor

Next

/
Oldalképek
Tartalom