105933. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagyfeszültségek mérésére
Megjelent 15).'>!. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11)5933. SZÁM. — VII C. OSZTÁLY. Berendezés nagyfeszültségek mérésére. Siemens & Halske A. G, Berliii-Siemensstadt. A. bejelentés napja 1931. évi május hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi július hó 4ike. Ismeretesek oly feszültségmérő elrendelések, melyeknél előtételellenállást vaö 'y feszültségosztót alkalmaznak. Ennek az eljárásnak előnye, hogy alacsony mérő-5 körzetű mérőkészülékeket alkalmazhatunk. Ezért nagyfeszültségeket is mértek már előtétellenállások vagy feszültségosztók segélyével. Nagyfeszültségeknél azonban nehézségeket okoz, az a körül-10 mény, hogy az, össz,feszültség adott értéke mellett a mérendő feszültség nem osztható el állandóan és egyenletesen az előtételellenállásra és a feszültségosztóműszerre. Az, ilyen elrendezésnél ugyanis 15 zavart okozhatnak a sziporkázás következtében keletkező kisülések, továbbá az ellenállás részeinek egymással szembeni vagy más szomszédos testekkel szembeni kapacitása. Ezeket a zavarokat azzal 20 igyekeztek kiküszöbölni, hogy a szigetelőhüvellyel körülvett ellenállást potenciálkalitka belsejében rendezték el, amely lényegileg árammal átjárt ellenállás és amelynek potenciálja az egyes pontokon 25 lényegileg a mérőellenállás legközelebb fekvő pontjainak potenciáljával azonos. Ezeknél az, ismert elrendezéseknél azonban a mérendő összfeszültségnek azelőfbétellenállásra és a feszültségosztóra való 30 egyértelmű eloszlását a mérőellenállás egyes részednek különböző mértékű fel; »•; melegedése meggátolhatja. Nagyfeszültség alatt álló ellenállásoknál ez az eset annál könnyebben következik be, mert a 85 mérőellenállás értéke igen nagy ós így az ellenállás maga aránylag nagy térre osz;' lik meg. A találmány célja egyrészt temperaturahibák kiküszöbölése, másrészt pedig a méreteknek redukálása. A talál -40 mány értelmében a mérőellenállást ellenálláselemekből spirálisszerűem állítjuk össze ós azt folyékony szigetelő anyaggal, pl. olajjal m^töttött tartányban rendezzük el. Mivel a mérőellenállás spirálisszerű alakja következtében az ellenállás- 45 elemek egymáshoz közelebb kerülnek, mint az esetben, ha azokat egyenes mentén rendezzük el, az új berendezésnél különösen előnyös, ha a mérőellenállást önmagában ismert módon potenciálkalitká- 50 ban helyezzük el, amelynek az adott esetben legkedvezőbb alakját az alábbi kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az, 1. ábrában feltüntetett megoldásnál (1) és (2) a nagyfeszültségű vezetékek, 55 melyek között a feszültség mérendő. A teljes feszültségre kapcsoltuk a (3) feszültségosztót. E feszültségosztó a találmány értelmében közelítően spirálisalakban egymással összekötött ellenállásele- 60 mekből áll és szigetelő anyagból készült, folyékony szigetelő anyaggal, pl. olajjal megtöltött (4) tartányban van. Mint ellenálláselemeket az ismert nagy ohmikus ellenállású keményszeneket alkalmazhat- 65 jnk. Ezek az, ellenálláselemek pl. önmagában ismert módon üveg- vagy porcellánrudakra felvitt keményszénrétegek, melyek végei fémsapkákkal vannak borítva. A rajzból látható módon az, ellen- 70 állás újszerű kiképzésének előnye rövid szerkezeti hossz és szélesség, ami szintén elősegíti azt, hogy az egyes ellenálláselemek egyenletes mértékben melegedjenek. Az egyes ellenálláselemeik között esetle- 75 gesen fellépő hőmérsékleti különbségeket a tartányt kitöltő folyadék kiegyenlíti. Hogy idegen mezőket a feszültségosztótól távol tartsunk és sziporkázás folytán fellépő kisüléseket megakadályozzunk, a 80
