105912. lajstromszámú szabadalom • Altalajöntőző berendezés

Megjelent 1933. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105912. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Altalaj öntöző berendezés. Neszmély Lajos gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 1-je. A találmány szerinti berendezéssel ki­küszöböljük a kerti művelés alatt álló területeken az öntöző tömlőknek szükség­képen] ide-oda húzását, továbbá megaka-5 dályozzuk a talaj felső rétegének elkérge­sedését és megszüntetjük a talaj légjárá­sának akadályait. A találmány segítségével az esővíz és egyéb öntözési lehetőségek kihasználása 10 olyképen szabályozható, hogy az evvel fel­szerelt kertészeti üzem az időjárási- és a csapadé'k-viszonyoktól függetleníthető és állandó felügyelete feleslegessé válik. A találmány szerinti berendezéssel fel­lő szerelt kertészetben a melegháziak és sza­badtéri ágyak felszerelési költsége arány­lag csekély, maga a felszerelés pedig rend­kívül egyszerű és könnyű, a berendezés tartóssága emellett korlátlan. 20 A találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját a rajzmelléklet négy áb­rában tünteti fel és pedig az 1. ábra az egész elrendezés távlalti nézete, a 25 2. ábra egy elosztó cső távlati képe, az öntöző cső csatlakozásával, a 3. ábra az öntöző cső keresztmetszete és a 4. ábra ugyanannak hosszmetszete az 30 illesztő karmantyúval. A falálmány szerinti berendezés, lénye­gében véve, a (b) elosztó csőből áll, mely az (a) beömlő-aknával van felszerelve és amelybe egy sorozat kombinált (c) öntöző 35 cső van kötve. A (c) öntöző csövek má­sik végződése vagy zárt, vagy pedig még a (g) ellenőrző cső csatlakozik hozzá. A kombinált (c) öntöző csöveket kétféle be­tonból készítik, megpedig úgy, hogy a víz-40 szintesen elhelyezett formában először, iszapolt, tömör betonból, a cső alsó két­harmad részének megfelelő, alsó, vízszin­tes (gl) ós két függőleges (e) oldalfalat, ezután pedig, a cső űrszelvényének meg­felelő mag felett, likacsos (porózus) beton- 45 ból, a felső, vízszintes (d) falat készítjük el. Ezáltal elérjük azt, hogy a használat­ban a csövekbe töltött víz csak felfelé, a likacsos, felső, vízszintes (d) lapon keresz­tül szivároghat ki a talajba. Célszerű a 50 csöveket nem kör-, hanem négyzetkereszt­metszetűre készíteni, egyrészről az előállí­tás egyszerűbb módja miatt, másrészről azért, mert a síkfelületekkel határolt csö­veket könnyebb irány és lejtés tekinteté- 55 ben helyesen lefektetni. Célszerű továbbá az (e) oldal- és (g) alsó lapokat még külön feltűnő színűre, pl. vörösre festett cement habarccsal iszapolni el1 , amellyel egyrész­ről eltömítjük a tömör falakon esetleg 60 keletkezett hézagokat vagy hajszálrepedé­seket és megakadályozzuk a víznek esetleg helytelen irányba való elszivárgását, más­részről feltűnően felismerhetővé tesszük a természetes színében meghagyott, likacsos 65 oldalt és evvel elérjük azt, hogy a csövek fektetésénél kellőkép ügyeljenek arra, hogy ez a többitől feltűnően eltérő színű oldal kerüljön felfelé, mert ettől függ a berendezés helyes működése. 70 A (c) öntözőcsöveket (f) illesztő karman­tyúk kötik össze egymással. Az (f) kor­mantyiik vas- vagy fémlemezből készülnek és hosszúságuk felében körülfutó (1) dudor­ral vannak ellátva. Ezeket a karmantyú- 75 kat két-két csatlakozó (c) csővég közé dugjuk be. A körülfutó (1) dudor ellen­támaszul szolgál a csővégeknek és meg­akadályozza az (f) karmantyúknak és a (c) csővégeknek szerelés közben való el- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom