105899. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű elektromos vetítőizzólámpa

MAGYAR KIRÁLYI jrafigBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105899. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Gáztöltésű elektromos vetítő izzólámpa. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég: Berlin, mint Berger Walter mérnök berlin­treptowi lakos és Mendel Harry kereskedő berlin-steglitzi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi október hó 25-ike. Ha az ismert, síkalakú izzótesteket, me­lyek egymással párhuzamosan elrendezett egyes drótokból áMínak, amelyek egymást kölcsönösem érdinitik vagy amelyek kölcsö-5 nős távolsága rendszerint nem nagyabb, mint a drót vastagsága, termikusom erő­sem kívánjuk igénybe venni, mint ez ve­títő-lámpáknál szükséges, akkor a világító­testeket nagynyomású, közömbös, rossz 10 hővezető gázaim oszt érában rendezik el. Az ezáltal okozorbt hővezetési ós konvek­oiós veszteségek azonban emellett a felü­letet alkotó drótok keresztmetszetétől füg­getlenek, úgy hogy a hővezetési ós kon-15 vekciós veszteségek csökkentésére javasolt ismert eszközök, mint pl. a drótok kereszt­metszetének erősítése vagy egyenértékű rendszabályok, mint pl. a drótok csavar­menetes kiképzése, a drótoknak egymáshoz 20 közeli eiretnidezésie vagy a világító-drótok hosszirányú kiterjedésének különleges ke­resatsizelyényük útjám való megrövidítése, a fajlagos fogyasztás javításéira nem ve­zetitek. 25 A sugárzó felület nagysága tekintetében ugyanis teljesen közömbös, hogy a felüliet hány drótból áll. P. 0,6 X 2 cm nagyságú felületet mégy, egyenként 1.5 mm átmérőjű drótból vagy pedig húsz, egyenként 30 0.3 mm átmérőjű drótból is képezhetünk ki. Mindkét esietben a sugárzó felület 3.76 cm' nagyságú. Most már azt találtuk, hogy az izzó­lámpa gazdaságosságára nézve nem kö-55 zömbös, hogy hány drótból képezzük a felületet, amit allábbi példa közelebbről megmagyaráz: Vegyük a fentemlíitatt, wolframdrótok­ból alkotott, 3.76 cm2 nagyságú felü­letet, amely 3000° abszolút hőmérsékletre 40 hevítve mintegy 580 Watt-nyi összsugár­zású (lásd Gehilihofí, Lehirbuoh für teeh­nische Physák, III. kötet, a 339. oldalon lévő 106. táblázatot). Ha e felületeit négy, egyenként 1.5 mim átmérőjű drótból képez- 45 ziilk, akkor a drótok összkeresztmeitszete 7.06 mm2 , míg ha húsz, egyenként 0.3 mm átmérőjű diróitoit haszmálunk, már csak 1.41 mm2 . Mivel az áramvezieitékeken ke­resztül történő hőelvezetés keresztmetszet- 50 változásoknál utóbbiakkal arányosan vál­tozik ós az áramiivezetókiekfcel tudvalevő­leg az egyes drótok összkeresztmetszetéhez kell igaziodni, de anmál semmi esetre kiseb­bek nem leheitniek, ment különben átég- 55 nénefc, így tehát az előbb példaképpen em­lített, vastagabb drótokból kiképezett vilá­gítótestnél az áramvezetékeken át tör­ténő hőelvezetés folytán mintegy 600 Watt, ellenben a szintén fentemlített, vé- 60 konyább drótokból képezett világítótestnél csupán minitegy 120 Watt vész el. A meg­takarítás, amelyeit a vékonyabb drótok alkalmazásával elértünk, emellett 480 Wiajtt és ug y ainaran y i val javítottuk az izzó- 65 lámpa gazdaságosságát. A drótok vastagságának tetszésiszerinti mértékben való csökkenése azonban nem vihető keresztül, mert a drótok vékonyo­dásiával az elgőzölés a keresztmetszethez 70 viszonyítva százalékosam igen niaggyá vá­lik ós a világítótesteit időelőtt tönkre­tenné. A drótok kenesztmieitszetémek mére­tezésénél tehát az izzólámpa használati

Next

/
Oldalképek
Tartalom