105877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melasz derítésére a sajtolt élesztő gyártásához

MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105877. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás melasz derítésére a sajtolt élesztő gyártásához. * Ramesohl & Sclimidt A. G. Oelde (Westfalen). A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 18-ika. A sajtóit élesztő gyártásához szükséges derített melasz eléréséire irányuló eddigi derítöeljárások mind terjedelmes berendezéseket, (nagy beszerzési és fenntartási 5 költségeket, mindenekelőtt azonban sok időt igényelnek. A gyakorlatban leginkább a melegsavanyú-derítést és a forró alkáliás-derítő eljárást alkalmazzák, ezek azonban a csa-10 piadék leiilrípítéséhez sziükséges nagy üilepíftőitairtályioikoai kívül tetemes gőz- és hűtővízmennyiíséget igényelnek. A gőzbein és hűtővízben valló megtakarítások csak időpazarlással érthetők el, ment kisebb mér-15 téfeben hígított melasznál az ülepítés hoszsízaib időt igényel. Időmegtakarítás csak .további költséges berendezésekkel lehetséges, t. i. olymódon, hogy nem várnak a csapadék teljes leülepedésére, hajnem a fé-20 Iáig derített oldatot szűrőkészülékéül vezetik át. Ezenkívül a melasz huzamos felmíelegíitése humiinfesitöanyagok képződését segíti ©lő, asmi számos élesztő szakember 25 mézelte szerint az élesztő sötétebb számét okozza. Az uitóbbi hátrányt a hideg-dei'ítőeljáirásioikkial iparkodnak kiküszöbölni, amelyek közül mémiely esetiben a hideg-savanyú- és 30 a hideg-alkaliás-derítést alkalmazzák. Ezekkel a berendezés valamivel egyszerűbbé vált, de megmaradtak a nagy üilepítötantályok, továbbá, a vegyszerek fogyasztása és az időveszteségek. Sőt az 35 utóbbiak még nagyobbakká váltaik, mert valamely hideg oldat vizkozitása terrnésaetesan nagyobb, mint a forró oldaté és ehhez képesít a zavarosító anyagok leülepedése több időt vesz igénybe. E módszer 40 igen nagy hátránya azonban a fertőzés veszélye, mivel az oldat a mikroorganizmiusoktra kedvező életfeltételeik között, huzamosabb ideig áll. Ezért a gyakorlatban ez eijáir ásókat ostalk ritkám alkalmazzák. A hidetg derításit azzal iparkodtak megja- 45 vítani és egyszerűsí tani, hogy a melaszt felmelegítés nélkül és vegyszerek hozzáadása nélkül, a vízzel való higítás után szűrősajitó segélyével derítették. Ezzel a berendezés még egyszerűbbé viáM, azonban 50 a fenntartási költségek szaporodtak, mert igen magy volt a szűirőainyagbain és a finomszűromasisiaában (azbesztben) való fogyasztás és azonkívül a berendezés kiszolgálása tiöbb időt igényelt. Ehhez járult 55 még az, hogy a szűrőkésEülékek könnyen tömődnek el vaigy válnak tömítetlenekkc, ímely körülmények éppen az élesztögyarakban igein zavarólag hatnak. A találmány abban van, hogy a melaszt 60 a kereskedelmi forgalomban szokásos állapotban, vegyszerekkel való külön előkezelés nélkül, gyorsan járó röpítődobokon vezetjük át, miután a melaszt, közvetlenül a röpítőgépekbe való bebocsáitása. előtt víz- 65 ziel keiveritük és hogy az oldatot a röpítésit, követőleg az erjesztő kádba vezetjük. A melasznak vízzel vailó keverését célszerűen a röpíitőgépek tápsaivattyúja segélyéA'el foganatosítjuk. 70 Ezzel a derítéshez szükséges bereindeizéG mindössze a röpíitőgépre és a szivattyúm szorítkozik és oly kevés helyet igényel, imiely csupán törtrésze az összes eddigi eljárásoknál szükséges helynek. 75 A beszerzési és fenntartási költségek az eddiginél jóval kisebbek, továbbá minden időveszteséget és ezzel a fertőzés vesaéjyét is elkerüljük. A melasz^ veszteség kisebb, min/t a® ed- 80