105861. lajstromszámú szabadalom • Indukciós vezérlő kapcsoló

MAGYAR KIRÁLYI jHBgHL SZABADALMI ISIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105861. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Indukciós vezérlő kapcsoló. Barbour Ralph Henry elektromérnök londoni lakos, részben mint The Electrical Apparatns Co. Ltd. londoni cég- jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi május hó 16—ika. Nagybritániai elsőbbsége 1930. évi május hó 17-ike. A találmány indukciós vezérlő kapcsoló, amelynél helytálló és egymáshoz képest eltolt primer- és szekundertekercsek kö­zötti elektromágneses viszony mágneses 5 sízerv vagy rotor mozgatásával változtat­ható. Az indukciós vezérlő kapcsolónak célszerűen oly helytálló mágneses váza vagy járma van, melynek átellenes olda­lain a primert-ekercseket befogadó hor-0 nyok vannak elrendezve; további egymás­sal ugyancsak szemben fekvő hornyok a szekundertekercsek befogadására valók. Ez utóbbiak tengelye bizonyos, rendesen 90°-os szöget zár be a primertekercsek 5 hornyainak tengelyével. A vezérlő kap­csolónak továbbá oly kb. 90°-os körív men­tén elforgatható mágneses szerve van, melynek pólusfelületei a primertekercsek indukálta mágneses fluxust a szekunder-0 tekercsen az egyik vagy ellenkező irány­ban, vagy a közöttük való áthaladásra késztetik. A találmány szerinti indukciós vezérlő kapcsoló rotorának oly vezetőrészei van-5 nak, melyek a rotor mágneses tömegében az elektromos áramoknak legalább két zárt pályát nyújtanak. Ezek a pályák oly elrendezésűek, hogy nincsenek mágneses behatással a rotoron keresztül pólusfelü-0 lettől—pólusfelületig, a rotor mágneses tengelyével párhuzamosan haladó fluxusra, de mágnesesen kapcsolódnak oly fluxussal, mely a rotor mágneses tengelyén kereszt­irányban halad keresztül. A vezetőrészek 5 pl. rúdpárok, melyek pl. vörösrézből lehet­nek és amelyek a rotor mentén, annak forgástengelyével párhuzamosan haladnak és a rotor két ellenkerő végén, páronként, kengyelekkel összekapcsoltak. A vezetőpályák lehetővé teszik, hogy a 40-primertekercsekkel mágnesesen kapcsolt fluxus zavartalanul haladjon a rotor men­tén, ők maguk azonban minden oly fluxus­sal kapcsolódnak mágnesesen, amelyet a szekundertekercsek a rotoron kereszt- 45 irányban törekszenek keresztülhajtani, vagyis oly fluxussal, mely a primer­tekerccsel nincs mágneses kapcsolatban. A rotor semleges állásában a szekunder­tekercseken átmenő egész fluxus a vezető- 50 pályákkal mágnesesen kapcsolt; a szélső állásban semmilyen fluxus nincs velük mágneses kapcsolatban, a rotor közbenső állásaiban pedig a szekundertekercseken átmenő minden fluxus, amely a primer- 55 tekercsekkel nincs mágneses kapcsolatban, legalább is a vezetőpályák némelyikével van mágneses kapcsolatban. Magától érte­tődik, hogy a fenti megállapításban a mágneses pályákon kívül előálló fluxus- 60' veszteségeket elhanyagoltuk. A rotoron azért gondoskodunk legalább két vezetőpályáról, mert a semleges és bármelyik szélső állás közötti helyzetek­ben a primer-fluxus némi része korlátolt 65 mértékben a rotor mágneses tengelyéhez képest harántirányban halad át. így a találmány szerinti újszerű elren­dezésnél, a rotor bármely helyzetében, a fluxus minden oly szekundertekercseléssel 70-mágnesesen kapcsolt része, mely nincs egyúttal mágneses kapcsolatban a primer­tekercseléssel, elegendő mennyiségű zárt vezetőpályával van kapcsolva ahhoz, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom