105819. lajstromszámú szabadalom • Járműkerék

Megjelent 1933. évi április lxó 1-én. MAG TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10581 ÍJ. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Járműkerék. Schweitzer Orlan Freemann mechanikus Detroit (É. A.E.Á.). A bejelentés napja 1931. évi április hó 11-ike. É. A. E. Á -beli elsőbbsége 1930. évi április hó 14-ike. .A találmány járműkerekekre, különö­sen motoros járművekhez alkalmas kere­kekre vonatkozik. A találmány főcélja oly tökéletesített 5 drótküllős kerék szerkesztése, mely nagy szilárdságú, hosszú élettartamú, olcsón állítható elő és az eddigi utólagos kiké­szítő műveletek szüksége nélkül hozható a használatra kész, végső állapotba. Ata-10 lálmány szerinti keréknél a küllők ke­resztmetszetének körvonalai célszerűen, legalább részben görbék, azaz a küllőket legalább helyenként görbe felületek hatá­rolják. E mellett a küllők hosszuk tetd-15 mes része mentén foganatosított hegesz­téssel vannak megerősítve, miért is a küllőcsatlakozások a lehető legnagyobb szilárdságúak. Ezenkívül a küllők oda­hegesztett végrészei célszerűen el van-20 nak rejtve, tehát kívülről nem láthatók és a küllők belső végei a kerékagyra felsze­relendő lemezen közvetlenül vannak meg­erősítve. A csatolt rajzokon a találmány szerinti 25 járműkerék példaképpeni megoldási alakjai láthatók. Az 1. ábra a kerék célszerű megoldási alak­jának nézete, ahol is a kerék egy darabja el van törve, illetve metszetben látható. A 80 2. ábra részben felülnézet és részben metszet, az 1. ábrának 2—2 vonala szerint, a nyilak irányában nézve. A 3. ábra a kerék módosított alakjának radiális metszete. A 35 4. ábra egy másik megoldási alak ra­diális metszete. Az 5. ábra egy további megoldási alak ra diális metszete. A 6. ábra oly megoldási alak radiális met-40 szete, melynél a keréktalp leszerelhető. A 7. ábra a kerék oly változatát szemlél­teti, melynél a küllők túlnyomó részének végei nincsenek elrejtve. A 8. ábra oly további változat radiális metszete, melynél a küllők csak egyik vé 45 gükön vannak odahegesztve. Az 1. és 2. ábrák szerinti megoldási alaknál a keréknek oly külső (10) talp­része van, mely, mint (ll)-nél látható, kö­zépen mélyített, míg a talp (12, 13) oldal 50 falai a kerék radiális síkjához szög alatt hajlanak. A (10) talphoz agyrész csatlakozik, mely tengelyirányú (14) hüvelyből és radiális síkban lévő (15) szerelvénylapból vagy 55 gyűrűből áll, melynek külső kerületi széle harántirányban hajlított úgy, hogy a (16) karima létesül, melyet hegesztéssel vagy más módon, a (14) hüvely belső végén erősítünk meg. A (15) lapnak több (17) go nyílása van, melyek a szokásos módon az állandó kerékagyra való felszereléshez szükséges csavarokat fogadják be. A(14) hüvelynek a (15) lemez, vala­mint a külső, ferde (18) hlively-végfelület 65 szomszédságában nyílás-sorozatai vannak, melyeken a (19), ill. (20) küllőcsoportok járnak át és nyúlnak ki. A (19) küllők kinyúló (21) végei, egyik oldaluk mentén a (15) lemezhez, a (20) küllők kinyúló (22) 70 végei pedig, ugyancsak egyik oldaluk mentén, a (18) felülethez vannak vezetve. A (10) talp mélyített (11) középrészének szintén két küllő-nyílássorozata van, még pedig a ferde (12, 13) falak közvetlen 75 szomszédságában. A (19) küllők külső végei a (12) fal melletti nyílásokon jár­nak át és kinyúló (22a) végeik a ferde falhoz vannak hegesztve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom