105797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép a tartóállványnak elektromos izzólámpák és más zárt üvegedények üvegburájába való beforrasztására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105797. SZÁM. — vn/h. OSZTÁLY. Eljárás és gép a tartóállványnak elektromos izzólámpák és más zárt üvegedények üvegburájába való beforrasztására. Patent-Treuhand Gesellschaft fftr elektrische Glühlampen m. H. cég Berlin, mint a John F. JDonovan és Frank J. Malloy clevelandi (Ohio) lakósok jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi március hó 19-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi május hó 11-ike. Elektromos izzólámpák és egyéb üveg­edények üvegburájába a tartóállványt rendszerint úgy forrasztják be, hogy a tartófejben függőlegesen lógó bura nyak-5 részét lángzók lángjával hevítik, miköz­ben a burát és a lángzókat egymáshoz képest elforgatják. A lángok körzetében; levő nyakrész meglágyul, majd a lábtá­nyér szélével összeolvadva összehúzódik, 10 úgy hogy a bura meg nem lágyult, állva) maradó része és a lábtányér beforrasztási széle között kúpos forrasztási betüremiés jön létre, melyhez a később ráhelyezendő aljzat széle támaszkodik. Ez a forrasztási 15 betüremiés azonban sokszor nem ponto­san kúpos alakú, ami azután gyakran az aljzat nem pontosan centrikus, sőt ferde helyzetét okozza. Ennek elkerülésére azt javasolták, hogy, 20 a be forrasztásnál oly burákból kell ki­indulni, melyeknél a fejrészből a nyak­részbe való átmeneti részen a fúvás al­kalmával gyűrűalakú vállat hoznak létre. Ekkor a forrasztást úgy kell intézni, 25 hogy e gyűrűalakú váll és a kúpos for­rasztási betüremiés között rövid, hengeres nyakrész maradjon, melyen a gyűrűs vál­lig tolt aljzat vezetődik. Ez az előállítási mód, eltekintve a külön elkészített és 30 drága burák elkerülhetetlen használatá­tól, nem mindig kielégítő, mert a burák a beforr asztógép tartófejei átmérőjének; elkerülhetetlen különbözősége folytán soha sincsenek pontosan egyenlő magas­)5 ságban. Ez pedig azt okozza, hogy a bu­rán kezdettől fogva rajta levő gyűrűs váll nem kerül egyenlő távolságba a tá­nyérlábacska forrasztási szélétől, úgy hogy az aljzat feneke és a világítótest kö­zötti távolság sem mindig egyforma. A 40 találmány már most abbian van, hogy köz­vetlenül a tartóállványnak a szokásos burába való beforrasztása után a forrasz­tási betüremiés és a bura nyaka közötti, még lágy átmeneti helynél a bura üveg- 45 anyagát befelé nyomva köröskörül menő, a bura tengelyére merőleges vállat ké­pezünk. Minthogy az aljzatot megtá­masztó ezen gyűrűs váll könnyen és gyor­san létesíthető a tányérlábacska forrasz- 50 tási szélétől mindig állandó távolságban, azért az e gyűrűs vállig tolt aljzat nem csak a bura tengelyéhez képest foglal el mindig pontosan centrikus helyzetet, ha­nem a lábtányér forrasztási széléhez ési 55 ezzel a világítótesthez képest is mindenkor a helyes magassági helyzetbe kerül. Az új előállítási mód ezenkívül azt az előnyt is nyújtja, hogy a burák mindennemű előkészítése és az előkészített burák rak- 60 táron tartása is elmarad és hogy a gyű­rűs váll létesítéséhez szükséges nyomó­folyamat a forrasztási folyamatba idő­többlet igénybevétele nélkül könnyen be­iktatható. 65 A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárást megvalósító beforrasztógép egyik példaképpeni változatának fontosabb ré­szeit szemlélteti. Az 1. ábra a beforrasztógép tartófejének és 70 az ezzel együttműködő, a burát átalakító berendezésnek vázlatos képe, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom