105694. lajstromszámú szabadalom • Lángátadó gyujtó szerkezet gáztűzhelyzekhez

Megjelent 1933. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 105694. SZÁM. II/g. OSZTÁLY. Lángátadó- vagy gyújtószerkezet gáztűzhelyekhez. I)r. Rózsa Elemérné szül. romanyai Czógler Mária szaktanító nő Budapest. A bejelentés napja 1931. évi julins hó 11-ike. A találmány olyan lángátadó szerkeze­tekre vonatkozik, amelyek alkalmazásával a gáztűzhely összes égői egyetlen gyujtó­lángról gyújthatok meg, még akkor is, ha 5 az égők különböző sikokban nyernek el­helyezést, pl. oly gáztűzhelyeknél, melyek­nél a sütőégők pl. a főzőégők szintje alatt vannak elhelyezve. A gyújtó lánghullá­mot gyujtócsövek oly módon közvetítik a 10 gyujtólángtól a gázégőkhöz, hogy a gyújtó­csövek az égőből éghető gáz és levegő ke­verékével telnek meg s ha a keverék a gyujtólángot eléri, fellobban és a gyujtó­csöveken át visszacsapó láng, az ú. n. 15 lobbanási hullám az égőt meggyújtja. Az ismeretes készülékeknél a gyújtás tovaterjedését eszközlő cső, melyet a kö­vetkezőkben röviden gyujtócsőnek fogunk nevezni, különböző merev, vagy állítható, 20 megerősítő szervekkel volt a gázégőket magában foglaló készülékekre, legtöbb­nyire a gázégőkre erősítve. A találmány értelmében már most a gyujtócsövet a tűzhelylapra erősítjük, 25 sőt a találmány egy további foganatosí­tási alakja értelmében a tűzhelylapot úgy képezzük ki, hogy további elemekkel való kombinálás nélkül, egyben, a gyujtócsö­vek feladatát is elvégzi. S0 Ehhez további könnyítést nyújt a ta­lálmány következő foganatosítási alakja, mely szerint a gyujtócsövek egyik oldalu­kon nytiottak, (e csöveket a továbbiakban röviden gyűjtőcsatornáknak nevezzük), 35 amik egyrészt minden körülmények között biztosítják a lobbanó keverék képzéséhez szükséges levegő hozzávezetését, másrészt lehetővé teszik azt, hogy a gyu jtócsöves és gyujtócsatornás tűzhelylap öntéséhez pon­tosan ugyanannyi osztású öntőminta és 40 ugyanannyi formázási munka szükséges, mint a gyujtócső nélküli tűzhelylaphoz. A találmány további foganatosítási alakja szerint a gyujtócső és gyűjtőcsa­torna egyben merevítő és edényalátá- 45 masztó borda gyanánt is szolgál. Végül kiterjed a találmány a gyujtó­lángégő célszerű kiképzésére is. Gyujtó­lánggyanánt eddig minden készüléknél világítólángot alkalmaztak. Tűzhelylap 50 alatt alkalmazott gyujtólángnál azonban, világítóláng esetén, ennek helye nem volt szabadon választható, mert azt olyan he­lyen kellett elhelyezni, ahol a tűzhelylap át volt törve vagy pedig az elhelyezés he- 55 lyén a tűzhelylapot kellett megfúrni. Ha ugyanis a gyujtóláng a tűzhelylap teli ré­szét találta, azon oly nagy mennyiségű korom gyülemlett fel, hogy rövid idő alatt elérte a gyujtólángot és annak mű- 60 ködését megakadályozta. Ha már most el­térünk az eddigi gyakorlattól s a talál­mány értelmében, gyujtóláng gyanánt, színtelen, pl. Bunsen-lángot alkalmazunk, akkor a Bunsen-láng ismert előnyein ki- 65 vül, még azt a további előnyt is elérjük, hogy a gyujtócsövek elhelyezésénél, a szi­lárdságtani és hőtechnikai megfontoláso­kon kívül, semmi más nem köt bennünket és így a gyujtóláng helyhez kötöttségéből 70 eredő, szerkesztési megszorítások alól tel­jesen felszabadulunk. E foganatosítási alak viszont módot nyújt ahhoz is, hogy oly gáztűzhelyeket is központi gyújtással láthassunk el, ame- 75 lyeknél a sütő a tűzhelyégők szintje alatt van elhelyezve. Az eddig ismeretes oly gyujtókészülé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom