105694. lajstromszámú szabadalom • Lángátadó gyujtó szerkezet gáztűzhelyzekhez

Megjelent 1933. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 105694. SZÁM. II/g. OSZTÁLY. Lángátadó- vagy gyújtószerkezet gáztűzhelyekhez. I)r. Rózsa Elemérné szül. romanyai Czógler Mária szaktanító nő Budapest. A bejelentés napja 1931. évi julins hó 11-ike. A találmány olyan lángátadó szerkezetekre vonatkozik, amelyek alkalmazásával a gáztűzhely összes égői egyetlen gyujtólángról gyújthatok meg, még akkor is, ha 5 az égők különböző sikokban nyernek elhelyezést, pl. oly gáztűzhelyeknél, melyeknél a sütőégők pl. a főzőégők szintje alatt vannak elhelyezve. A gyújtó lánghullámot gyujtócsövek oly módon közvetítik a 10 gyujtólángtól a gázégőkhöz, hogy a gyújtócsövek az égőből éghető gáz és levegő keverékével telnek meg s ha a keverék a gyujtólángot eléri, fellobban és a gyujtócsöveken át visszacsapó láng, az ú. n. 15 lobbanási hullám az égőt meggyújtja. Az ismeretes készülékeknél a gyújtás tovaterjedését eszközlő cső, melyet a következőkben röviden gyujtócsőnek fogunk nevezni, különböző merev, vagy állítható, 20 megerősítő szervekkel volt a gázégőket magában foglaló készülékekre, legtöbbnyire a gázégőkre erősítve. A találmány értelmében már most a gyujtócsövet a tűzhelylapra erősítjük, 25 sőt a találmány egy további foganatosítási alakja értelmében a tűzhelylapot úgy képezzük ki, hogy további elemekkel való kombinálás nélkül, egyben, a gyujtócsövek feladatát is elvégzi. S0 Ehhez további könnyítést nyújt a találmány következő foganatosítási alakja, mely szerint a gyujtócsövek egyik oldalukon nytiottak, (e csöveket a továbbiakban röviden gyűjtőcsatornáknak nevezzük), 35 amik egyrészt minden körülmények között biztosítják a lobbanó keverék képzéséhez szükséges levegő hozzávezetését, másrészt lehetővé teszik azt, hogy a gyu jtócsöves és gyujtócsatornás tűzhelylap öntéséhez pontosan ugyanannyi osztású öntőminta és 40 ugyanannyi formázási munka szükséges, mint a gyujtócső nélküli tűzhelylaphoz. A találmány további foganatosítási alakja szerint a gyujtócső és gyűjtőcsatorna egyben merevítő és edényalátá- 45 masztó borda gyanánt is szolgál. Végül kiterjed a találmány a gyujtólángégő célszerű kiképzésére is. Gyujtólánggyanánt eddig minden készüléknél világítólángot alkalmaztak. Tűzhelylap 50 alatt alkalmazott gyujtólángnál azonban, világítóláng esetén, ennek helye nem volt szabadon választható, mert azt olyan helyen kellett elhelyezni, ahol a tűzhelylap át volt törve vagy pedig az elhelyezés he- 55 lyén a tűzhelylapot kellett megfúrni. Ha ugyanis a gyujtóláng a tűzhelylap teli részét találta, azon oly nagy mennyiségű korom gyülemlett fel, hogy rövid idő alatt elérte a gyujtólángot és annak mű- 60 ködését megakadályozta. Ha már most eltérünk az eddigi gyakorlattól s a találmány értelmében, gyujtóláng gyanánt, színtelen, pl. Bunsen-lángot alkalmazunk, akkor a Bunsen-láng ismert előnyein ki- 65 vül, még azt a további előnyt is elérjük, hogy a gyujtócsövek elhelyezésénél, a szilárdságtani és hőtechnikai megfontolásokon kívül, semmi más nem köt bennünket és így a gyujtóláng helyhez kötöttségéből 70 eredő, szerkesztési megszorítások alól teljesen felszabadulunk. E foganatosítási alak viszont módot nyújt ahhoz is, hogy oly gáztűzhelyeket is központi gyújtással láthassunk el, ame- 75 lyeknél a sütő a tűzhelyégők szintje alatt van elhelyezve. Az eddig ismeretes oly gyujtókészülé-