105677. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség-levezető

MAGYAR ff 1 RÁ LYí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105677. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Túlfeszültséglevezető. 1 Siemeos-Schuckert-Werke A. G cég- Berliii-Siemensstaclt, mint Joseph Slepián Ragner Tauber pittsburghi lakosok és Charles E. Krause greensburgi lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 22-ike E. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi julius hó 22-ike. Ismeretesek már oly szelepfeszültség­levezetők, amelyek ellenállása a túl­feszültség levezetése után oly nagy mér­tékben nő meg, hogy az üzemáram azo-5 kon nem juthat keresztül. A találmány szeleplevezető, amelynél a szelephatás különösen fokozott és amely ilymódon igen pontosan lép működésbe és szakít meg újból és igen nagy feszült-10 ségű energiák levezetésére alkalmas. A találmány abban van, hogy a túlfeszült­ség! energiát párhuzamos fényívkisülések szigetelő anyaggal körülvett igen szűk csatornákon keresztül vezetik le. 15 E túlfeszültséglevezetővel tehát a túl­feszültség energiáját fényívek alakjában vezetjük le, amiben az lényegesen eltér az ismert szeleplevezetőktől. E kisülés kö­vetkeztében a levezetőnek kiváltó feszült-20 ségét, vagyis azt a feszültséget, amelynél a levezetés megindul, valamint a záró fe­szültséget, tehát azt a feszültséget, amely­nél az a levezetést megszakítja, egymáshoz nagy mórtékben közelíthetjük és azon-25 kívül e feszültségek elérésekor a levezetés folyamatát, amely egyidejűleg sok párhu­zamos áramúton megy végbe, valamennyi pályán egyidejűleg indíthatjuk meg ós egyszerre szakíthatjuk meg. 30 A találmány szerinti levezető záró­feszültsége az a feszültségi amelynek túl­haladásakor a fényívek kialszanak és ez a zárófeszültség szűk csatornában égő fényívnél igen magas. Ezeket a viszonyo-35 kat az 1. ábra kapcsán magyarázzuk. A rajzon (1, ábra) egyetlen egy csator­nát ábrázoltunk. A csatornát szigetelő anyagból, pl. üvegből, palából vagy efféle anyagból készült két (1) prizma veszi kö­rül és ezenkívül azt két oldalsó (3) sáv 40 határolja, amelyek a csatorna szélessé­gét határozzák meg. Két (4) elektróda ké­pezi a csatorna felső és alsó záró lapját. A csatorna falai az ionizálást megszün­tető hatást fejtenek ki, ami által a fényív 45 fenntartására szükséges feszültséget fo­kozzuk. A 2. ábra diagrammjában a csa­torna szélességének a minimális feszült­ségre való behatását szemléltettük, amely feszültségnél a fényívek még megmarad- 50 nak és pedig egyenlő hosszúságú csator­nák esetére. Ebből kitűnik, hogy ez a fe­szültség 6 mm-en aluli csatornaszélessé­geknél igen nagy mértékben nő és V1000 ram szélességnél közeledik ahhoz a feszült- 55 séghez, amelynél a fényív átütése bekö­vetkezik, amint ez a túlfeszültséglevezető induló és záró feszültségéhez szükséges. A két feszültség még tovább közelíthető egymáshoz, ha a működést kiváltó fe- 60 szültséget csökkentjük. Ezt úgy érhetjük el, hogy a csatorna falait finoman elosz­tott vezető anyaggal vonjuk be. Szabad fényívkisülésnél a fényív ke­resztmetszete növekvő áramerősség mel- 65 lett növekszik és a fényív törekvése, hogy az áramsűrűséget állandó értéken tartsa, amely esetben fenntartásához a legkisebb feszültség szükséges. Ha a fényívet a csa­torna falaival összeszorítjuk, akkor az 70 áramsűrűség növekszik és ezzel együtt az a feszültség is, amely a fényív fenntartá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom