105663. lajstromszámú szabadalom • Átvilágítási és röntgenfelvevő ellenzőés eljárás annak előállítására

Megjelent 1933. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105663. SZÁM. — VlI/e. OSZTÁLY. Átvilágítási és röntgenfelvevő ellenző és eljárás annak előállítására. Hromadka János szerszámkészítő Wien. A bejelentés napja 1929. évi november hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi november hó lő-ika. A röntgensugaras átvilágításnál zavaró szekundersugarak leszűrésére gömb- vagy henger-palástalakú ellenzőket használnak, melyek a röntgensugarak számára átlát-5 szatlan anyagból készült lemezekből (la­mellákból) állanak és a röntgenlámpának az ellenző közepe fölött lévő gyújtópontja felé vannak irányítva. Ez ellenzőknek az a hátránya, hogy csak akkor használhatók, 10 ha azokat a lámpa gyújtópontjához ké­pest központosán állítjuk be. Ezenkívül a felfogóernyőn a középrészek mindig vilá­gosabbak, mint a kerület. E hátrányon az ernyőrács sugarának megfelelően hajlí-15 tott ólomüveg lemez, illetve meghajlított átvilágítható ernyő alkalmazásával segí­tettek ugyan, mégis mindezideig nem volt lehetséges, hogy a megvizsgálandó test különböző részeit meghatározzuk, amint ez 20 az ortodiagráfiában és a tüdő átvizsgálá­sánál szükséges, mivel ezt lefojtott sugár­nyalábbal (sugárkúppal) kell végezni és ennél a műveletnél a röntgenlámpa gyújtó­pont ja a megvilágított ernvő és az előtte 25 elhelyezett ellenző különböző pontjai fölé kerül, míg a lemezek, akár golyó- akár hengeralakú is az ellenző, mindig vala­mely az ellenző közepe fölött lévő pont felé vannak irányítva 30 Jelen találmány értelmében, hogy nyílt vagy lefojtott sugárnyalábbal a megvilá­gított ernyő és az előtte elhelyezett el­lenzőrács fölött különböző helyzetekben, a szekundersugaraknak a kép elfátyolozását 35 okozó hatása nélkül lehessen dolgozni, a szekundersugarak számára átlátszatlan és az ellenző felületére merőlegesen álló fémlemezeket magassági irányban egy­máshoz képest eltolva és csavarvoualak-40 ban rendezzük el. Az ellenző ez elrende­zésének az az előnye, hogy a lemezek ha­tá >S£L9 EZ ellenzőnek a csavarvonal közép­pontja körül történő íorgááánál, mit azért hozunk létre, hogy a lemezek lerajzolódá­sát a röntgenfelvételnél, illetőleg azok 45 láthatóvá válását az átvilágításnál meg­akadályozzuk, egész egyenletesen oszlik el az ernyő felületén, illetőleg az ernyő az ellenző egész terjedelmében a lamellák ál­tal egyenlő hosszúságban van befedve, mi 50 által mindenütt állandóan ugyanaz a fényerősség. Ezenkívül nemcsak a leme­zek irányához keresztben, jelen esetben tehát sugárirányban fekvő síkban lévő szekundersugarakat szűrjük meg, hanem 55 lényegében az érintőirányú szekunder­sugarakat is, mivel ezek éppen a szomszé­dos csavarulatra találnak. Ezen elrende­zésnek az eddig ismeretessé vált és a lámpa gyújtópontja felé irányított csava- 60 rulatú spirális ellenzőkkel szemben az az előnye, hogy a lámpaellenzők kicsire való beállításánál, még ha a lámpa gyújtó­pontja a spirális ellenző közepén kívül az ellenző tetszés szerinti helyén van is, 65 mely a lámpa gyújtópontjával éppen szemben fekszik, egy megfelelően nagy, kb. 10 X 10 cm-es képet kapunk a meg­világított ernyőn, mivel az ellenző lemezei nem hatnak zavaróan, tehát bizonyos felü- 70 letek felkeresése lehetővé válik. A csatolt rajz az ellenzőt alkotó leme­zek egy részét távlati ábrázolásban tünteti fel. Az ellenző két (a, b) lemezből áll, me- 75 lyek a röntgensugarak számára átlátszat­lan anyagnak és a két (c, d) sávból, me­lyek anyaga átlátszó, mint pl. a cellon, keménygumi, celluloid, fa, műgyanta, pa­pír stb. Az (a) és (b) lemezek magassági 8 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom