105609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fenilmagban hidroxilezett 1-fenil-2-aminoalkoholok (1) előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÜtrtsAfl SZABADALMI LEÍRÁS 105609. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás a fenilmagban hidroxilezett l-fenil-2-aminoalkoholok (1) előállítására. I. G. Farbenindustrie A. G. cég Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi jnnius hó 13-ika. Azt találtuk, hogy gyógyászatilag érté­kes, a fenilmagban hidroxilezett l-fenil-2-aminoalkoholok(l)-hoz juthatunk, ha a fenilmagban hidroxilezett l-aril-2-keto-5 alkoholokat(l) hidroxilaminnal a megfe­lelő izonitrozovegyületefeké alakítjuk át és az utóbbiakat redukáljuk. Ahelyett, hogy a fenilmagban hidroxi­lezett szabad ketoalkoholokból indulnánk 10 ki, oly származékokat is alkalmazhatunk, melyekben a fenilmag hidroxilcsoportja éterré vagy észterré van alakítva, pl. cél­szerűen a benzilétereket. Az eljárásnak ez a kiviteli módja azért fontos, mert a kiin-15 dulási anyagként alkalmazott, a fenilmag­ban hidroxilezett ketoalkoholok könnyeb­ben állíthatók elő eszterek és éterek alak­jában, mint szabad fenolok alakjában. Az aril-, ill. benzilcsoport lehasítása azután 20 az eljárás valamely tetszőleges fázisá­ban foganatosítható, pl. a ketoalkohol­nak hidroxilaminnal való cserebomlásá­nak befejezte után, vagy az oximcsoport redukálásával egyidejűleg redukciós úton, 25 vagy pedig az oxincsoport redukálásának befejezte után. Példák: 1.) 100 g m-benziloxibenzaldehidet 500 cm3 nátriumbiszulfitoldattal körülbelül 2 30 óra hosszat rázunk. A képződött biszul­fitvegyületet leszívatjuk ós alkohollal és éterrel mossuk. 155 g biszulfitvegyiiletet kapunk, melyhez azután 350 cm3 vízben oldott 35 g káliumcianid oldatát adjuk. Az 35 olaj alakban hamarosan leváló nitrilt éter­rel felvesszük és nátirumszulfát felett szá­rítjuk. Az éter lepárlása után visszama­radó olaj rövid idő múlva kristályokká szilárdul meg. 50 g m-benziloxibenzaldehidcianhidrint 250 cm3 éterben oldunk és alapos hűtés közben lassanként éteres közegben kiszá­mított mennyiségű metilmagnéziumjodi­dot adunk hozzá. A reakcióteirmékhez az­után jeget adunk és az éteres oldatot elvá- 45 lasztjuk. Nátriumszulfát felett való szárí­tás és az éter ledesztillálása után a keto­alkohol marad vissza sárgás színű olaj alakjában. A kapott ketoalkohol 20 g-jához abszo- 50 lut alkoholban a kiszámított mennyiségű hidroxilaminklórhidrátot adjuk. Több órai állás után a kapott oximet izoláljuk és alkoholos-sósavas oldatban palladiummal és hidrogénnel hidráljuk. A katalizátorról 55 való leszívatás és az alkohol lepárlása után az m-oxifenilpropanolammklórhid­rátot kapjuk, mely izopropilalkohol + éterből való átkristályosítás után 180°-on bomlás közben olvad. 60 2.) 20 g m-benziiloxilfenilacetilkarbinolt [l-i(m-benziloxi)- fenil - 2 - keto-propanol-1] alkoholban oldunk és szobahőmérsékleten palladiummal és hidrogénnel hidrálunk. Mihelyt az, oldat 1 Mol. hidrogént felvett, 65 a redukciót félbeszakítjuk. A katalizátor­ról leszívatjuk és az alkoholt vákuumban eltávolítjuk. Kristályos tömeg alakjában a m-oxifenilacetilkarbinol marad vissza, mely elegendő tiszta ahhoz, hogy az 1. 70 példában megadottak alapján oximmá alakítsuk át. Az 1. példa szerinti reduk­cióval a m-oxifenilpropanolaminklórhid­rátot kapjuk meg. 3.) A m-benziloxifenilacetilkarbinol oxim- 75 jából 20 g-t 250 cm3 alkoholban oldunk és nikkel katalizátorral 40 Atm. hidrogén­nyomáson 80°-on hidrálunk. A katalizá­torról való leszívatás után az alkoholt

Next

/
Oldalképek
Tartalom