105551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gázlevegőkeverék képzésére gáztüzeléseknél és égő az eljárás foganatosítására

Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAR KIRÁLYI jgflggggL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105551. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Eljárás a gázlevegó'keverék képzésére gáztüzeléseknél és égő az eljárás foganatosítására. Roller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 28-ika. Ismeretes, hogy gáztüzeléseknél, a mi­nimális levegőfelesleggel való tökéletes elégés és ezzel a jó hatásfok elérésére az elégetendő gázt az égési levegővel benső-5 leg kell keverni. Ezen benső elkeveredés biztosítására már a legkülönbözőbb eljá-1 rásokat és berendezéseket ajánlották, anélkül azonban, hogy a tökéletes elégés ; lervegőifelesleg jelenléte nélkül elérhető lett 10 volna. Az ismeretes berendezések ezenkívül i sok esetben bonyolultak és drágák. | A találmány szerinti eljárás és beren­dezés a gázlevegő keverék képzésére gáz­tüzeléseknél a hasonló eljárásokat és be­!5 rendezéseket annyiban múlja felül, hogy j ezeknek segítségével a tökéletes elégést gyakorlatilag levegőfelesleg nélkül biz­tosíthatjuk, i A találmány szerinti eljárás abból áll, 0 hogy két egymásba nyíló élösztótór egyi­kébe a levegőt, másikába a gázt külön­külön úgy vezetjük be, hogy e közegek örvénylő mozgásba jutnak és az egyik közeg örvénylő áramát a másik közeg ör-5 vénylő áramán átvezetjük. Ez, esetben a két közeg tökéletes elkeveredését biztosít­juk és így lehetővé tesszük, hogy a gáz­levegő keverék az égési térben levegőfe­lesleg nélkül tökéletesen elégjen. A talál­) mány szerinti eljárás foganatosításánál a két közeget célszerűen úgy vezetjük be az elosztóterekbe, hogy az örvénylés iránya mindkét térben egyértelmű legyen. A kö­zegek az elosztóterekbe célszerűen nyo-1 más alatt lépnek be, mimellett a nyomás változtatásával a beáramló levegő, ill. gáz mennyiségét és így a teljesítményt, változtathatjuk. Az eljárás foganatosítására való égőt úgy alakítjuk, hogy abban egymás mö- 40 gött vagy egymás felett két egymásba nyíló tér van, amelyek közül egyikbe a levegővezeték, a másikba pedig a gázve­zeték érintőlegesen torkollik. Egy-egy gáztüzeléshez természetesen akár egy, 5 akár több égő tartozhatik. A rajz a találmány foganatosítására való égő egy kiviteli alakját ábrázolja. Az 1- ábra az égő metszete a 2. ábra I—I vonala szerint, míg a 59 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala szerint. A pl- samottból készült (1) égőnek egy­más felett két (2) és (3) elosztótere van. A (2) térbe érintőlegesen a (4) levegőve- 55 zetók, a (3) térbe pedig az (5) gázvezeték torkollik. A (3) tér a (6) elégési térbe nyí­lik. A (2) térbe a levegő, a (3) térbe pedig a gáznyomás alatt a nyíl irányában lép be. A (2) térben a levegő az érintőleges go belépés folytán örvénylő mozgásba jut ós az örvénylő levegő a (3) térben az érintő­leges belépés folytán ugyancsak örvénylő mozgásban lévő gázzal tökéletesen elke­veredik. Az így képezett levegő-gáz ke- 65 verék ezután a (6) elégési térben ég el. A találmány szerinti eljárás és beren­dezés a levegő és gáz tökéletes elkeverem dését rendkívül egyszerű módon bizto­sítja, mimellett a tökéletes elkeveredés 70 folytán aránylag kis elégési térre van szükség. A találmány szerinti égőnek nagy előnye az is, hogy az egész égő pl. samottból falazással elkészíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom