105523. lajstromszámú szabadalom • Siklóhajó lépcsőszelőztetéssel
Megjelent 1933. évi március hó 16-;'tn. MAGYAR KIRALTI jHKgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105523. SZÁM. — XV/a. OSZTÁLY. Siklóhajó lépcsőszelló'ztetéssel. Fényes Kornél dr. és Fényes Iván oki. gépészmérnökök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi május hó 20-ika. Az egynél több siklófelülettel ellátott siklóhajókon a siklófelületek között a hajófenék kiképzése lépcsőszerű, vagyis az előlhaladó siklófelület valamilyen mó-5 don, de rendszerint a hajóhossz irányára közel merőleges síkkal, — pl. ú. n. lépcsőtükörrel — befejezést nyer. A lépcsőtükör és az első siklófelület tehát élt alkot. Erről az élről a siklás állapotában az 10 áramlás, — a hajtóbain ülő szemlélő felől tekintve, — leszakad és aztán a siklófelület érintője irányában vízsugárszerű felület alakjában továbbfolyik úgy, hogy a következő siklófelületet csak hátrább 15 éri el. A mellékelt rajzokon az 1., 3., 5. és 7. ábra ilyen lépcsős siklóhajókat tüntet fel, melyekben a lépcsők oldalnézetben jól láthatók. A 20 2., 4., 6. és 8. ábra a hajótesteknek a lépcsők helyén való keresztmetszetét mutatja. Az ábrákban (1) és (2) a siklófelületeket, (3) a lépcsőéleket, (4) pedig a lépcsőtükrö-25 ket jelöli. Minthogy a (3) lépcsőélen az áramlás elválik az (1) siklófelülettől, a víz nem érinti a (2) hajófenék felületnek közvetlen a (4) tükör utáni részét. A fizika ismert törvénye alapján a (3) élen 30 az (1) siklófelületről leváló, sugárszerű vízfelület, ú. n. elektorhatást gyakorol a (4) lépcsőtükör és a (2) hajófenékfelület közötti, léggel telt térre, elszívja belőle a levegőt s ezért a (4) lépcsőtükör és a (2) 35 hajófenékfelület közötti sarokban, — mint mondani szokták, — a lépcső mögött, bizonyos depresszió (szívás) keletkezik, noha az elszívott levegő bizonyos mértékben pótlódik. Az innen elszívott levegő, ugyanis oly módon pótlódik, ahogy azt a 40 2., 4., 6. és a 8. ábrán a (6) nyilak jelzik, vagyis a hajó oldalai felől a lépcső alá tódul a levegő, mint mondani szokás, a lépcső „szellőztetést" kap. Ennek a szellőztetésnek a kielégítő vagy hiányos vol- 45 tától függ a lépcső mögötti depresszió (szívás) nagysága. A szellőztetés, vagyis a (4) lépcsőtükör mögötti levegőpótlás annál könnyebb, minél magasabb a lépcső a hajótest oldalánál, vagyis minél 50 nagyobb a 2., 4., 6. és 8. ábrán az (5) lépcsőmagasság. Továbbá annál több levegő távozik elszívás útján a (4) lépcsőtükör mögül, minél nagyobb az áramló víz, vagyis a hajó menetsebessége. Belátható 55 tehát, hogy a lépcsőszellőztetés jósága egyenes arányban van az (5) lépcsőmagassággal és fordítottan arányos a hajó sebességével. Mivel az (5) lépcsőmagasság szerkezeti okokból bizonyos értéket nem 60' léphet túl, nagysebességű siklóhajók lépcsőszellőztetése mindig rossz, vagyis a (4) lépcsőtükör mögött a hajó sebességével egyre növekvő depresszió (szívás) áll elő. 65 Az előálló depressziónak, melynek a lépcsőtükör mentén vett közepes értékét Pd-vei jelöljük, két szempontból van káros hatása. Egyrészt azzal, hogy a depresszió a (4)-el jelölt lépcsőtükörre hat, 70 (Ed) ellenállástöbbletet létesít, melynek nagysága, ha a lépcsőtükör felületét (f4)-gyel jelöljük: Ed = pd f4 másrészt azzal, hogy a (2)-vel jelölt hajó- 7h fenékfelületre hat, egy lefelé irányuló (Q) erőf^^jsedményez, melynek nagysága, ha a felülePt' (f2)-vel jelöljük,
