105491. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtésű hőtárolókályha

Megjelent 1933. évi március lió 1-én. MAGYAR KIBÁLYI ^g^gg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105491. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Villamos fűtésű hőtárolókályha. Lloyd Kerámia Ipar Részvénytársaság: Budapest. A bejelentés napja 1931. évi október hó 13-ike. E találmány villamos fűtésű hőtároló kályha, melynek köpenye, villanyárammal izzított áramvezeték révén hevített, kerámiái anyagból készült tömböket vesz 5 körül. A hideg levegő alulról áramlik a fűtőtömbökhöz, ahol felmelegszik és felül távozik a kályhából, terelő lapok révén képezett zegzugos úton. Útközben a levegőben levő megpörkölt por lerakódik és 10 nem kerül vissza a fűtött helyiségbe. A csatolt rajzon a találmány szerinti kályha egy példaképem kiviteli alakjának felső része van függélyes metszetben feltüntetve. 15 Az (a) köpenynek a (b) fűtőtömböket körülvevő alsó terét vízszintes (c) lemez fedi, melynek a rajzon feltüntetett példában egy középső (d) nyílása van. A (c) lemez és a köpeny (f) fedlapja közti tért 20 (g) falak rekeszekre osztják. A (g) válaszfalakban (h) nyílások vannak hagyva, minden lapnak más-más szélén úgy, hogy a (c) lemez (d) nyílásán át felfelé áramló meleg levegő az alsó rekeszben össze-25 torlódik és portartalmának egy részét visszahagyva, az alsó (g) fal (h) nyílásán át a középső rekeszbe jut, melyből az ellenkező oldalon levő (h) nyíláson át a felső rekeszbe kerül, innen pedig a kö-30 peny (f) fedlapjának középnyílásán át a szabadba távozik. A levegő portartalma a rekeszekben rakódik le. A lerakódás hathatós elősegítésére célszerű a (g) falakat porózus kerámiái 35 anyagból készíteni és a falakat nedvesen tartani. A nedvesítést a rajzon feltüntetett példában azzal érjük el, hogy a (g) fallal összefüggő (m) víztartányt helyezünk el a köpenyen kívül. 40 Annyi rekesszel készítjük' a köpenytér felső részét, amennyi a por teljes lerakódására szükségesnek mutatkozik. Ezen felül, esetleg, még egy (p) rekeszt helyezünk el az (f) fedlap nyílása fölé, mely rekesz beltere- függélyes (r) csöveken át í5 közlekedik az alatta levő rekesszel. E csövek célszerűen porózus kerámiái anyagból készülnek. A körülöttük levő tér vízzel tölthető meg. Az átáramló levegőben esetleg még megmaradt por a nedves cső- 50 falaikra rakódik ile. Végül a levegő a (p) rekesz (s) oldalnyílásain távozik. A (g) rekeszfalak és (r) csőfalak nedvesítése folytán a fűtött helyiség levegője vízgőzzel telítődik. A fűtött helyiség leve- 55 gője pormentes és kellő nedvességtartalmú. A rajz szerinti kiviteli aláknál a (g) rekeszfalak vízszintesek, de lejtős falak is alkalmazhatók. Fontos csak az, hogy a 60 kályhából kiáramló levegő útközben többszörösen iránytváltoztasson. A (c) lemez (d) nyílása emelhető vagy oldalirányban eltolható fedéllel szerelhető fel, mellyel ez a nyílás részben vagy 65 egészben elzárható, vagyis a melegleadás szabályozható. Szabadalmi igények: 1. Villamos fűtésű hőtároló kályha, melyre jellemző, hogy a fűtőtömböket 70 körülvevő belső tér terelőlap okkal rekiesizeikre osztott térrel közlekedik, melyben a terelőlapok nyílásai úgy vannak egymáshoz képest eltolva, hogy a kiáramló ilevegő többszörös irány- 75 változtatásra kényszerül. 2. Az 1. igényben védett kályha kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fűtő-