105468. lajstromszámú szabadalom • Növelt lamellaszámú kollektortekercselés
Megjelent 1933. évi március hó 274-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105469. SZÁM. Vll/G. OSZTÁLY. Kollektoros gép. Magyar Siemens-Schuckert-Míivek Villamossági R. T. cég-Budapest, mint az; Österreichische Siemens-Schuckert-Werke A. G. wieni cég- jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi december hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1923. évi december hó 7-iks. Növelt számú kollektorlamellával és a tekercsfejek kivezetései, valamint a járulékos lamellák közötti közbenső összekötéssel ellátott kollektoros gépeknél a min-5 denkor kommutáló közbenső összekötéseknek gyenge mezejű zónákban kell feküdniük, nehogy azokban káros feszültségek indukálódjanak. E célból pl. a közbenső összekötéseket az aktív Vas körül 10 vezették, pl. olymódon, mint az a gyűrűs arinatu ráknál szokásos. A találmány célja az egyszerűbb szerkezeti felépítés. A találmány szerint a mindenkor kommutáló közbenső összekö-15 tések a szemben fekvő géprész tekercshornyainak gyenge mezejű zónáiban feküsznek. Ha a kollektortekercsielés szokásos Klódon a rotorban van, akkor annak közbenső kötéseit pl. úgy rendezzük el, 20 hogy azok kommutáláskor épen a stator tekercs hornyai, nevezetesen a gerjesztő, vagy kompenzációs hornyok alatt feküdjenek. Eddigelé polusonként páros számú kompenzációs hornyot alkalmaztak. Ugyan-25 csak a találmány szerint e célra páratlan számot választunk, úgy, hogy célszerűen a polusközép alatt egy oly horony van, amely a startormezőt oly mértékben gyengíti, hogy az a kommutálás szempontjá-30 ból már nem hátrányos. A kommutáló közibeinső kötéseket ugyancsak a polusközépre helyezzük. A rajz 1. ábrája, mint a találmány szerinti példaként! megoldást, egy kollektor-35 gép egy polusosztására sematikusan mutatja. Az (1) gerjesztő és váltóihornyok mellett vannak oldalt a (2) kompenzációs hornyok és ezek között fekszik középen a középső (3) kompenzációs horony. A rotor hornyai közül három (5) hornyot tűn- 40 tettünk fel, melyek mindegyikében egy (6) tekercsoldal és egy épen kommutáló tekercsnek (7) közbenső összekötései feküsznek. A rajz ezeket keresztmetszetben mutatja. A tekercs sémáját a 3. ábrában 45 tüntettük fel. A (3) kompenzációs hornyokat célszerűen nagyobb mágneses horonynyílással, tehát pl. mint nyitott hornyokat képezzük ki és azokban célszerűen nemmágneses 50 lezárást alkalmazunk. A találmány szeriint egy polusosztás több vagy valamennyi kompenzációs hornyát egyetlen horonnyá is egyesíthetjük, célszerűen a polusközépen és ez alatt ren- 55 dezzük el a kommutáló közbenső összekötéseket. Ilyen megoldást mutat pl. a 2. ábra. Ebben a közös (4) kompenzációs horony, mely lehet nyitva, vagy félig, vagy tel- 60 jesen zárva, az (1) gerjesztő tekercsek között fekszik. Teljesen zárt kivitel esetén a hornyot a légmentes réssel szemben lezáró vasrétegnek oly vékonynak kell lennie, hogy a mező ott lényegesein gyen- 65 güljön. A leírt dispositio egyaránt alkalmazható oly tekercseléseknél, melyeknél1 polusonként egy közbenső összekötés, valamint olyanoknál is, amelyeknél polúson- 70 ként több közbenső összekötés van. Ekkor eg#- polusosztás kompenzációs hornyai több kompenzáiciós horonnyá vonhatók össze és a kommutáló közbenső összekötések ezek alatt feküsznek. 75
