105453. lajstromszámú szabadalom • Fenékváz automobilokhoz

Megjelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRA LYl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105453. szám. — XXa/2, osztály. Fenékváz automobilokhoz. Piltzer György mérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi június hó 13-ika. A találmány oly automobilokhoz való fenékvázakra vonatkozik, melyek C-keresztmetszetű alvázhossztartokkal (álló U-keresztmetszetű hengerelt vastartókkal) 5 és lemezekből készült üreges, pl. négyszög­keresztmetszetű vagy lefelé fordított L-keresztmetszetű kocsiszekrényhossztartók­kal, ú. n. „szekrényhossztartókkaJI", vala­mint ezekkel összekötött haránt tartókkal, 0 célszerűen szintén üreges szekrénytartók­kal vannak ellátva. A találmány célja ezen, lemezekből ösz­szehegesztett szekrény tartókból álló fenék­keretet akként elrendezni és kiképezni, 5 hogy az különösen nagyobb szélességű fenékkeret esetén, tehát midőn a fenék­keretnek az alvázhossztartók szabványos távolsága mellett nagyobb szélességű ko­csiszekrényt kell hordania, nagy merev­et séget és tartósságot biztosítson és pedig egyúttal súly- és anyagmegtakarítás, valamint a kocsiszekrény héjazásának külső alakjához való jobb igazodás mellett. A találmány szerint a hosszirányú szek-5 rénytartókból és harántirányú szekrény­tartókból álló fenékikeretet egyrészt az alvázhosszltartókon és az utóbbiak, vala­mint a szekrényhossztartók közé iktatott, az alvázhossztartókón megerősített konzo-0 lokon akként rendezzük el, hogy az alváz­hossztartókra a harántszekrény tartók, a konzolókra pedig legalább is a szekrény­hosisztartók vagy ezeken kívül még a ha­rántszekrénytartók vaev ez utóbbiak és a 5 szekrényhossztartók közötti kapcsolat fek­szik fel. Ezen, nagyobb szélességű kocsiszekré­nyek esetén is teljesen biztos alátámasz­táson kívül a találmány szerint a fenék -0 keret nagyobb merevségét azzal érjük el, hogy a fenékkeret szekrényhossztartóit a harántszekrénytartókkal és célszerűen még a kocsiszekrényváz csatlakozó ajtó­oszlopaival és egyéb keret-oszlopaival akként kötjük össze, hogy az egyik tartó 45. vagy oszlop a másiknak tartó üregébe be­hatol és azt az utóbbinak több falával he­gesztjük össze. Ezzel a két tartórész között tökéletesen szilárd összeköttetést érünk el, mely sokkal merevebb, mint az eddigi 50* összeköttetés, melynél az egyik szekrény­tartó a másiknak csak egyik falával van összekötve. Sőt a találmány szerint ezt az előnyös összeköttetési módot még tovább­menően, nevezetesen a szekrénytartók ós 55 a konzolok közötti csatlakozásra is kiter­jeszthetjük, amivel egy testté való rend­kívül szilárd egyesítést érünk el. Különösen nagyobb kocsiszekrényszó­lesség esetére azonban arra is töreked- 60 niink kell, hogy a fenékkeret nagyobb merevségét lehetőleg csekély súly-, illetve an^agmegtakarítás mellett érjük el. Na­gyobb igénybevételek esetén a tudvalevő­leg nagyobb tehetetlenségi nyomatékkal 65 rendelkező, fordított L-keresztmetszetű Ezekrényhossztartókat alkalmazzák. A ta­lálmány szerint már most súlymegtakarí­tás céljából az L-keresztmetszetű tartók függélyes szárát alkotó falakat egymás- 70 hoz közelebb hozzuk, vagyis az utóbbiakat a szabványos L-tartó függélyes szárának területén belül helyezzük el, amit vagy oly módon érünk el, hogy a függélyes fala­kat egymáshoz konvergálóban képezzük ki, 75 amikor is a függélyes szár trapéz,- vagy háromszögalakú keresztmetszetet kap, vagy pedig oly módon, hogy a két füg­gélyes falat egészen egymásra fektetjük. E kiképzéssel a tehetetlenségi nyomaték

Next

/
Oldalképek
Tartalom