105440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szójabab keserűségének megszüntetésére és nemesítésére

Meg-jelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105440. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás a szójabab keserűségének megszüntetésére és nemesítésére. Dr. Winkler Carl Egon és Goller Hubert mérnökök Wien* A bejelentés napja 1931. évi július hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 12-ike. A találmány célja a szójabab fehérje és zsírtartalmának növelése és egyúttal a rosszízű és élvezetre alkalmatlan nyers gyümölcsök biológiailag kifogástalan és 5 könnyen emészthető finom mandulához hasonló ízű végtermékké átalakítani. Nagyszámú eljárás ismeretes, mely a szójabab értékesítésével, a szójababból kapott egyes termékek, mint tej, kivonat, 10 fehérje stb ízének egyidejű javítása mellett foglalkoznak. Ezek az eljárások elroncsolják a magburkot, felaprítják a magot, ezután ezekből kivonják a kívánt vagy nem kívánt anyagokat és a szük-15 séglet szerint vagy a vonadékot, vagy a visszamaradt részt értékesítik. A vonadékban oldott anyagok kicsapása is szokásos. Gyakran több kilúgzás következik egymásután különböző magas és alacsony 20 hőmérsékleten. A 374.746. sz. német szabadalmi leírásból ismeretes továbbá a szójababnak közönséges nyomáson kb. 90 C°-ú vízzel való kilúgzása, a kilúgzást pedig alkalisók 25 hozzáadásával és elektromos áram egyidejű vagy szakaszos alkalmazásával segítik elő. A 106.306. sz. osztrák szabadalom szerinti eljárásnál az íz nemesítésére gőzö-30 lést használnak, melynél a kezelendő szójababot előbb 100 C°-ra melegítik és azután rövid ideig a babtömegen keresztül gőzt fúvatnak, miáltal a mérges és keserű anyagokat a babból eltávolítják. 35 Kitűnt azonban, hogy az idézett szabadalmi leírások utasításainál lényegesen alacsonyabb hőmérséklettel lehet dolgozni, ha túl- vagy csökkentett nyomást alkalmazunk, aminek az az előnye, hogy 40 a fehérje biológiai felépítése kárt nem szenved. Beható kísérletek alapján azt találtuk, hogy a szójabab magburka (a palisad sejtfal, a maghéj négy többi rétegével együtt (alkalmas diffundáló közeg és 45 megfelelő hőmérséklet és nyomás (túlvagy csökkentett nyomás) használata mellett féligáteresztő hártyákhoz hasonlóan viselkedik. A túlnyomás alkalmazásának az az elő- 50 nye, hogy a szójabab magburka a sejtkapcsolatok fellazulása folytán gyorsabban és alacsonyabb hőmérsékleten lesz áteresztővé, mint közönséges nyomáson. A csökkentett nyomáson való dolgozás 55 megkönnyíti a szójabab kismolekulájú alkatrészeinek (szénhidrátok stb.) ozmotikus kilépését ugyancsak alacsonyabb hőmérsékleten, mint az közönséges nyomáson lehetséges. Alacsony hőmérsékle- 60 tek alkalmazásával a fehérjemolekula eredeti állapotában való megtartása nincs veszélyeztetve és ezzel oly föltételt teremtettünk, hogy a fehérje a magburkon keresztül nem diffundál ki. Ellenben a kismolekulájú anyagok, mint pl. szénhidrátok diffúziója könnyen lehetséges. Egyrészt a fehérje és zsír, másrészt a szénhidrátok stb. diffúziós sebességük kü- 70 Lönbözőségüknek a felismerése talál gyakorlati alkalmazást jelen eljárásunkban. Minthogy a fehérje nagymolekulájú kolloidkomplexumai gyakorlatilag csak nyomokban képesek diffundálni, ellenben 75 a jól oldódó szénhidrátok stb. diffúziója könnyen lehetséges, a fehérjéken kívül egyidejűleg a zsírrészek is visszamaradnak a magban, tehát ilymódon a gyümölcsben a fehérje és az olajalkatrészek- 80 nek gyors és könnyen szabályozható dúsí-