105418. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya előállítására

Megjelent 1933. éri március hó 1-én. magyai: királyi SZARAI)ALMI ISIRfiSÁG SZABADALMI LEIRAS 105418. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás műtrágya előállítására. XJhde Friedricli magán mérnök Dortmund, mint dr. Wolf Ludwig- mérnök berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 2-ika. A találmány olyan eljárás műtrágya előállítására, amely szerint agyag, lősz, kaolin, aktiv alumínium- vagy vas­hidroxid, aktiv kovasav, vagy más ha-5 sonló módon adszorbeáló, illetőleg ab­szorbeáló hatású szervetlen anyagokhoz tetszőleges műtrágyaféleségek vizes olda­tát adjuk és a trágyasók adszorpciója, illetve abszorpciója után az anyagot szór-10 ható állapotig szárítjuk. Ezzel a módszerrel sikerül a könnyen oldódó trágyasóknak csapadék, mestersé­ges öntözés, vagy talajnedvesség okozta gyors kimosódását a földből megakadá-15 lyozni és elérhetővé válik, hogy a trágya­sók hatásukat a növényekre teljes mérték­ben és a kivánt helyen fejtsék ki. Azt már javasolták, hogy a trágyasókat a ta­lajra juttatásuk előtt agyagos földdel 20 keverjük és az így kapott nedves masszát vagy emulziót vigyék a talajra. Ez a mód­szer azonban a gyári előállítás lehetősé­gét kizárja és a felhasználást is megnehe­zíti, főleg azért, mert az agyagos földet 25 teljes nedvességtartalmával együtt kell szállítani. A raktározás ilyen esetben azért sem lehetséges, mert a tapasztalat szerint ammóniát tartalmazó trágyasók ammónia-tartalmukból vszítenének. Emel-30 lett ez a trágyaféleség nem szórható. Másrészről már ismeretessé váiit szór­ható műtrágyának előállítására olyan el­járás is, amely szerint oldható trágya sókat turfával vagy humusszal vétetnek 35 fel. Ez a módszer szintén nem célszerű, egyrészt mert az említett szerves anyagok bomlásra hajlamosak, másrészt mert nagy térfogatuk folytán az ezekkel kevert műtrágyák sokkal körülményesebben szál­líthajtók, végül mert szárításuk nehezen 40 megy. A trágyasókkal keverendő anyagok ma gából az ajnyaföldből ós pedig akár a trá­gyázandó, akár idegen talajból vehetők. Erire a oélira a fentebb felsorolt féleségíí. 45 a talajban meglévő adszorbeáló vagy ab­szorbeáló hatású anyagokat ismert módon, pl. isziapolással elkülönítjük. A trágyasók­nak ilyen adszorbeáló vagy abszorbeáló szervetlen anyagokkal, pl. agyag-, kaolin 50 stb.-vei való feldolgozása célszerűen a kő­vert műtrágyáik gyártásával kapcsaiható ösisze, magában a kevert műtrágyákat elő áliíitó gyárakban, olymódon, hogy az ad szorbeáló, ill. abszorbeáló hatású, anyago- 55 kait közvetlenül :a trágyasó oldatokba ada­goljuk, még mielőtt ezeket száraz álla­potba hoznák, majd az adszorpció, ill. ab szorpció megtörténte után az elegyet együttesem, valamely szokásos módom sza 60 raz állapioitba hozzuk. Ilykép lehetővé vá­lik az adszorpció anélkül is, hogy a trá­gyasókat enre a célra külön kelljen oldatba hozmi. Szabadalmi igény: Eljárás különösem hatásos műtrágya elő­állítására, azzal jellemezve, hogy a mű­trágyát, egészen vagy részbem oldva, adszorpció, illetve abszorpció útján, agyag, lősz, kaolin, aktív alumimium­vagy vashidroxid, aktív kovasav vagy más ilyen, hajtású szervetlen adszorbeáló hatású anyagokhoz kötjük, majd az így kapott keveréket szárítás útján szór­ható állapotba hozzuk. 65 70 75 Pallae nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom