105408. lajstromszámú szabadalom • Főleg légnyomással működő kocsiemelő

Megjelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105408. SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Főleg légnyomással működő kocsiemelő. Mestern Hugó kereskedő Berlin és uuttoné Frigyes gyáros Morva-Ostrau. A bejelentés napja 1931. évi július hó 31-ike 15 20 A találmány oly kocsiemelőre vonatko­zik, melynek emelőkarja, bizonyos magas­ság elérésekor, az emelő szilárd részével merev összeköttetésbe kerül. Ilyen önmű-5 ködő merevítés nemcsak a teleszkopszerű emelőknél célszerű, hanem akkor is el­érhető, ha pl. légnyomású kocsiemelőnél a hengerben levő nyomóanyag csak emelésre és nem az emelőkarnak a felemelt helyzet-10 ben való megtartására szükséges. A találmány e célra zárógolyókat alkal­maZi melyek az emelőkar kerületén van­nak elosztva, mint amily megoldást kocsi­emelőkhöz már ajánlottak is. A találmány lényege abban van, hogy e golyók vezérlése kényszermozgású, míg az eddig ismeretes golyós-záróművek az egyes golyók nehézségi ereje folytán mű­ködtek. A találmány szerint a golyókat e célra, rugó segélyével, az emelő egy szilárd része és az eunelőkar körül iorgatható gyűrű közti záróhelyzetbe nyomhatjuk. Oidott helyzetben mindegyik golyó részr 25 ben a forgatható gyűrűben, részben a merev részek furataiban, míg záró hely­zetben részint az emelőrész mélyedései­ben, részint pedig a merev rész említett furataiban van. A rajzban légnyomású kocsiemelő példa­képem, kiviteli alakja látható. A zárómű azonban bármily más rendszerű kocsi­emelőhöz is felhasználható. Az 1. ábra függélyes metszetet, míg a 2—5. ábrák vízszintes és pedig az 1. ábra C—D, E—F, G—H. illetőleg K—L vona­lai szerinti metszeteket mutatnak. A találmány szerinti, légnyomású kocsi­emelő első sorban az (1) alapból, az erre 10 csavarolt (2) hengerből és ennek (3) fedé­léből áll. A (2) hengerben a (4) dugattyú 30 35 és a (3) fedélben vezetett és a (6) üreggel el­látott (5) eimelőkar rnozo'g. Az (1) alapzat­nak íuraiiia van, mely iá henger belsejéből a rajzon fel nem tüntetett, visszaosapódó 45-szelephez vezet. Ez utóbbi, pl. a (8) veze­ték segélyével, a (9) tartállyal van össze­kötve, melynek belsejében Spai'klet-bomba van olyképen elhelyezve, hogy a (10) szár­nyascsavar orsója, becsavarása által, a 50. bomba zárónyílását átfúrja s annak tar­talmát a (8) vezetéken, a szelepen és a (7) furaton át a hengerbe nyomja, miáltal a (4) dugattyú felemelkedik. Ha a (4) dugattyú elérte legmagasabb 55 helyzetét, az (5)' emelőkar a kocsiemelő alsó részével önműködően, merev kapcso­latba kerül. E célra az (5) emelőkar (11) bevágása szolgál. Az önműködő záró­készülék leírása, könnyebb érthetőség cél- 60 jából, a kocsiemelő egyéb berendezésének leírása után következik. Az (5) emelőkar (6) furatában van a tulajdonképeni talpfelületet hordó (12) dugattyú, mely egymástól egyenlő távol- 65 ságra, félköralakú, gyűrűszerű (13) kivá­gásokkal van ellátva. A (12) dugattyú a furatban eltolható és rögzíthető, hogy a kocsiemelő a legkülönbözőbb célokra is használható legyen. A (12) dugattyú el- 70 tolása és rögzítése különleges módon tör­ténik. melynek könnyebben való megér­tésére a 2.. 3. és 4. ábrák szolgálnak. Az (5) emelőkar fala több, a, jelen esetben három, a kerületen egyenlően elosztott 75 furattal van ellátva, melyekben — golyós­csapágy-fészek módjára — kis (15) acél­golyók, sugárszerűen eltolhatóan foglal­nak helyet. A golyók átmérője egyenlő méretű a (12) dugattyú (13) bevágásaival. 80 Záróhelyzetben mindegyik golyó részben a (13) bevágásban, részben az (5) emelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom