105360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázdús szeneknek kézi adagolású rostélyokon való elégetésére

Megjelent 1ÍJ

33. évi március

li

ó

1

-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105360. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gázdús szeneknek kézi adagolású rostélyokon való elégetésére. Várkonyi László oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 27-ike. Ismeretes, hogy a kézi adagolású tüzeléseknél (pl. síkrostélyú, lépcsős rostélyú tüzelés), ott tehát, ahol a szén a rostéiyra nem automatikusan és egyenletesen, ha-5 nem lökésszerűen és egyszerre nagyobb mennyiségekben kerül, a gázdús szenek erősen füstölve égnek el. A íüstelhárítás egyetlen hatásos módja a füst tökéletes elégetése. A füst elégeté-10 sét leggyakrabban szenkundér-levegőnek a tűztórbe való bevezetésével igyekeznek elérni, abból a feltevésből kiindulva, hogy a rohamos gázfejlődós idején a tűztérben a légfölösleg kicsiny, ami tulajdonképen a 15 füstölés főoka. Ezen eljárás azonban csak az esetben lehet célravezető, ha a szekundér-levegő hőfoka a tűztérbe való belépésekor a füst gyulladási hőfokánál nagyobb és a szekundér-levegő a füsttel 20 azonnal alaposan keveredni képes. A gyakorlatban azonban ezeket a feltételeket a következő okoknál fogva legtöbb esetben nem tudják teljesíteni: 1. a szekundér-levegőnek a füst gyulla-25 dáspontján túl való előmelegítése legtöbb esetben gazdaságosan nem foganatosítható és ha bizonyos fokú előmelegítést alkalmaznak is, az ehhez szükséges hőmennyiséget a tűztérből vonják el, ami 30 a füstfejlődést ismét előmozdítja; '2. A jó keveredés előfeltétele, hogy a szekundér levegő nagy sebességgel és nagy felületen vezettessék a tűztérbe; nagy felületen és nagy sebességgel azonban olyan 35 nagy mennyiségű hideg levegő kerülne a tűztérbe, hogy a lángok lehűlnének, ami a füst elégetését ismét gátolná és nagy levegőfelesleget idézve elő a tüzelés hatásfokát lerontaná. A találmány szerinti eljárás azon a ío meggondoláson alapszik, hogy a rostélyon keletkező füstöt szekundérlevegö helyett nagy légfelesleggel rendelkező füstgázokkal égessük el. A találmány szerinti eljárás* abban áll, hogy a szenet a rostéiyra 45 úgy adagoljuk, hogy a rostélyterhelés a rostély hátsó részén az átlagos rostélyterhelésnél kisebb legyen és a rostéiy hátsó részén át beáramló levegőt részben a rostély hátsó részére adagolt szénnek, 50' részben pedig a rostély mellső részére adagolt szénből keletkező füstnek elégetésére használjuk fel. Az eljárás foganatosítására való berendezésnél a rostély hátsó részét célszerűen 55 olyan pótrostély gyanánt képezzük ki, amelyet a rostély mellső részétől fal választ el, vagy amelynek síkja a rostély mellső részének síkjától eltér. Így pl. a pótrostély a rostély mellső részéhez vi- 60 szonyítva lejtős lehet vagy annál magasabban fekhetik, stb. Lépcsős rostélynál a rostély síkja alatt az egyes lépcső síkját értjük. A találmány szerinti eljárásnál és be- 65 rendezésnél adagoláskor a rostély hátsó részére, a pótrostélyra, kevesebb tüzelőanyag hull, mint a rostély mellső részére, úgy hogy a tüzelőanyag a rostély hátsó részén kisebb rétegvastagságban helyez- 70 kedik el. Már most a rostély hátsó részén beáramló levegőnek csak egy része használódik fel a vékony rétegben fekvő tüzelőanyag elégetésére, míg annak másik része, a keletkező füstgázoktól erősen elő- 75 melegítve a rostély mellső részéből áramló füsttel keveredik és azt elégeti. A találmány szerinti berendezést előtü-