105336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék különböző anyagok víztartalmának meghatározására az anyag gőztenziójának mérése alapján
Megjelent 1933. évi márciu s hó 128 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105336. SZÁM. — VIJ/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék különböző anyagok víztartalmának meghatározására az anyag gőztenziójának mérése alapján. Pap Lajos oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 18-ika. A nedvességtartalomnak fontos szerepe van minden áru kereskedelmi értékelésénél, méginkább a raktárképesség megítélésénél. A víztartalomnak a meghatározása 5 rendesen 100 C°-on vagy efölötti hőmérsékleten való szárítással történik. Ez az eljárás hoszadalmas ós drága, mivel megfelelő szállítóberendezésre és pontos mérlegre van szükség. Éppen ezért a nedves.0 ségmeghatározás például a mezőgazdaságban nem tudott elterjedni, pedig a gabonafélék és sok más termék nedvességének ismerete nélkül már néhány heti raktározás is meglepetésszerűen az áru magrom-5 lását idézheti elő. Minden vizes oldatnak és higroszkópos testnek meghatározott gőztanziója van; bizonyos anyagnak gőztenziója a hőfoknak és a koncentrációnak, illetve a víztartó talomnak a függvénye. így valamely anyag gőztenziójának vagy relatív gőztenziójának a mérése alapján jellemezhetjük annak nedvességét. Ez a mérési mód úgy vált lehetségessé, 5 hogy igazoltam, hogy az eddigi felfogással és irodalmi adatokkal ellentétben bonyolult összetételű anyagok, például búza, rozs, liszt, gyapjú higroszkópossága különböző minták esetében közel egyenlő. 0 Megvizsgáltam 223 európai és 71 amerikai, 1927—1930. évekből származó búzafajtát és azt találtam, hogy azonos gőztenziónál a víztartalomnak a középértéktől való legnagyobb eltérése —0.45 — +0.41%. A 5 minták 90%-ánál +0.34%, felénél +0.14% a maximális eltérés. Kevert, kereskedelmi árunál még kisebb különbségek várhatók. Például méréseim szerint a relatív gőz» tenzió és a búza víztartalma között a következő összefüggés áll fönn: 40 Relatív nedvesség Víz 2°/0 1.50% 10% 4.15% 20°/0 6.70% 30°/o 8.40% 40% 9.55% 50°/0 10.70% 60% 11.95% 70% 13.35% 80% 15.80% 85% 17.75% 90% 21.60% 95% 29.50% Az anyag vízgőztenziójának a mérése a következő elvek szerint történik: Minden 55 anyag a levegő bizonyos nedvességénél meghatározott víztartalmat igyekszik felvenni, fordítva, zárt térben a levegő páratartalmát, gőznyomását az itt lévő higroszkópos anyag víztartalma szabja meg. 60 Így valamely anyag víztartalmát meghatározhatjuk azáltal, hogy mérjük zárt térben a levegő relatív gőznyomását. A gőztenzió mérése bármely a levegő páratartalmának meghatározására való 65 készülékkel történhetik. A különböző lehetséges megoldások közül a gyakorlat számára csupán a hajszáLhigrométernek erre a célra való felhasználása jöhet számításba. A készülék az .anyag felvételére 70 való edényből és a föléje erősíthető hajszálhigrométerből áll. Az edénybe például búzát hintünk, felületét lesimítjuk, a higrométert az edényre helyezzük, esava-
