105321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alak és tűzálló nagymérvű hő-nedvesség- és hangszigetelő képességű, építési elemek előállítására

Megjelent 1933. évi március hó 128-én. MAGYAR KIRÁLYI JUgnL SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1053<51. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás alak és tűzálló nagymérvű hő-, nedvesség- és hangszigetelő képességű, építési elemek előállítására. Dr. Amberg- Szigfrid orvos Ettiswill (Svájc). A bejelentés napja 1931. évi január hó 31-ike. A találmány alak- és tűzálló, nagymérvű hő-, nedvesség- és hangszigetelő képességű, építési elemek előállítására vonatkozó oly eljárás, mely úton előállí-5 tott építési elemeknek egyrészt csekély súlyuk van, másrészt pedig nagyfokú szilárdsággal és tűzbiztonsággal rendelkeznek. A találmány szerinti eljárásnál hydraulikus kötőanyaghoz sav- és kén-0 mentes, növényi természetű hydrosol-t keverünk, mely utóbbihoz, a kötőképesség fokozása végett, nyálkakópző-gyógyárát és a rothadás megakadályozása céljából fertőtlenítőszert teszünk és a nagy szi-5 getelő-képességű, növényi eredetű töltőanyagokat, pl. farostanyagokat, szalmát, nádat, parafát, stb. nyálkaképző-gyógyárú, valamint fertőtlenítőszer oldatával kezeljük ós később, hyraulikus kötőanyag 0 segítségével, belsőleg, egyenletes péppé keverjük, mire azután ezt a pépet formákba öntjük ós a lekötési folyamatnak engedjük át. Építőelemek előállítására már többféle 5 olyan eljárásit ismerünk, melyeknél növényi eredetű töltőanyagokat, mint pl. fát, szalmát, nádat, kérget, parafát, stb. és vakolatszerű kötőanyagot használunk fel. így pl. ismerjük az építőelemek elő-0 állításánál az eljárásnak azt a módját, melynél faforgácsot, annak gipsszel vagy cementtel való keverése előtt, vízüveggel, esetleg víziiveg vagy enyv hozzátételével kezelünk. Más ilyen építőelemek előállítá-5 sára vonatkozó eljárás szerint faforgácsot alumínium-szulfáttal kevernek és kiszáradás után mésztejjel vagy pedig gipsz és enyv keverékével pasztává kavarnak. Ismeretes továbbá építőelemek előállítására vonatkozó olyfajta eljárás is, melynél a 40 farostokhoz paraffint adniak. Mindezek az anyagok azonban, jó tulajdonságaik mellett, rossz tulajdonságokkal is bírnak, úgy hogy az ismert eljárások egyike sem kielégítő eredményű, mert a nyert építő- 45 elemek csekély szilárdságot mutatnak és nem tartósak. így pl. a vízüvegnek és az enyvnek az a hátránya van, hogy a rostos anyagokat összecsomózzák ahelyett, hogy azokat, a hyraulikus kötőanyaggal 50 való összeköttetés céljából, lazán felduzzasztanák. Ezenkívül az enyv, mint állati eredetű anyag, gyors bomlásnak van kitéve, ami a rothadást elősegíti. Ezenkívül a vízüveget és az enyvet a cement ned- 55 vessége ismét feloldja. Építőelemek előállítására vonatkozó egy további eljárás szerint a hyraulikus kötőanyaghoz aluminiumszulfátot kevernek. Az aluminiumszulfát azonban törékeny 60 anyag s így az építőelemek belsejében töréseket, repedéseket idéz elő. A paraffin is alkalmatlan e célra, mert alacsony hőmérsékletnél ugyancsak nagymértékben törékeny és így az építőelemek belsejében 65 szintén repedéseket idéz elő, ami az építőelemek tartósságát kérdésessé teszi. Más anyagok, mint pl. a magnesium, magnesit, horganychlor- és magnesiumchlorid-oldatok, vízüveg és mások alkalmatlanok az 70 építőelemek előállításánál való hozzákeverésre, mert használatuknál káros anyagok, mint szabad savak, kén, salétrom, szóda léphetnek fel, melyek pedig az építkezéseknél nagy károkat okozhatnak, 75 amennyiben a fémbetétek, valamint a csővezetékek szétmarását idézhetik elő. A jelen találmánynál mindezek a hát-