105297. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső egy vagy több hüvelyalakú elektródával
Megjelent 1933. évi március hó 193 3-én. MAGYAR KIRÁLYI jMBfi SZABADALMI BIItÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105297. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Elektromos világítócső egy vagy több hüvelyalakú elektródával. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég- Berlin, mint Clifton G. Found schenectadyi lakós jogutódja. 3. Pótszabadalom a 98429. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi március hó 23-ika. É. A. E. A elsőbbsége 1930. évi április hó 5-ike. A találmány a 98429. számú szabada lomban leírt egy vagy több, a kereskedelemben előforduló fémekből készült oly hüvelyalákú lemezelektródáj ú elektromos 5 világítóasö további kiképzésére vonatkozik, amely elektródák a kisülési pálya felé zártak, külső oldalukat elektronemittáló anyagok borítják és a beforrasztott fűtőszállal vezető öss z e k ö tt et é s ben ál-10 lanak. A találmány az elektródák és ezáltal a vúlágítóeső élettairtamánaik meghosszabbítását és egyúttal az elektronemi ttáló izzóelektródák jobb hevítése által fokozott 15 gazdaságosság elérését célozza. A tör zsszabadalomban leírt világítócsőnél ugyanis némelykor előfordulhat, hogy a katóda gyanánt működő fémhüvely elektronemittáló rétege az ainódtól kiin-20 duló ionok heves ütődés© folytán ddőelőtt össszer oncsolódi k, még pedig különösen aikkor, ha a fémhüvelynek az egyenlőtlen melegedése folytán oly helyei vannak, amelyeikre az ionok ütközése központosul. 25 Ennek elkerülésére a találmány értelmében oly fémhüvelyt alkalmazunk, amely ugyan a kisütési pálya felé szintén zárt és a behelyezett fűtődróttal vezető összeköttetésben áll, de a hátsó oldalon nyitott 30 és az eilektrionemiititáló réteg a külső oldal helyett a belső oldalán van. A fémhüvely emellett előnyösen hátrafelé tölesérszerűen bővüil, habár adott esetben henger- vagy hasábalakú is lehetne. A fém-35 hüvely e kiképzésénél a kisülésnek a henger külső falazata mentén kénytelen elvonulni ós a hátsó hüvelyvégen a fémhüvely belsejébe kell kanyarodnia, hogy a belső elekítroinemittáló réteghez juthasson. Az anódától jövő ionok emellett részben 40 a célszerűen tölcséralakú fémhüvely sima külső f alazatához ütköznek, miáltal a hüvely belső elektron emittáló rétege kevésbé heves ionütődésneik van kitéve. Mivel a tölcsér alakú hüvelyen belül meginduló ki- 45 sütésnek a tölcsérailakú fémhüvely teljes külső (felülete mentén kell elvonulnia, ezért a hüvelyt a kisülés egyenletesebben és egyúttal erőseibben hevíti, ami a cső gazdaságossága szempontjából előnyös. A 50 hüvelyalakú elektródáiknak a kisülés folytán bekövetkező erősebib melegedése azt is lehetővé teszi, hogy esetleg a cső gyújtása után fűtőáramban takarékoskodjunk, ha csak nem járunk úgy el, hogy a fűtőára- 55 mot a gyújtás bekövetkezte után magában véve ismert módon teljesen lekapcsoljuk. A mellékelt ra jz az ú j világítócső példakénti foganatosítási alakját az 1. ábrán nézetben szemlélteti. A 60 2. és 3. ábrák az elektródák új megoldásának két foganatosítás! alakját mutatják nagyobb léptékben. Az 1. ábrán látható világítóosőnek tetszés szerinti gázokkal, gázkeverékekkel 65 vagy igáz-gőzkeverékefckel töltött (1) üvegbÚTája és ennek egyik végén a két lemezalaikú (5', 5") anóda befogadására való két (18) toldata van. Az anódákat a '(2) lábcsövekbe beforrasztott (4) hozzávezet ések 70 tartják. A világítóeső másik végén az ízzókatóda gyanánt működő (7') fémlemez -hüvely van, melyet a (3) lábcsövön átvezetett két (11, 12) bevezeitődrót tart. A (7') fémhüvely hátrafelé tölcsérszerüen bővül 75 és belső oldalát a célszerűen valamely al-
