105241. lajstromszámú szabadalom • Hangtompító

Megjelent 1933. évi február lió 15-én. 51A6TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105241. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Hangtompító. Balogh Árpád gépészmérnök hallgató Kóny. A bejelentés napja 1931. évi március hó 27-ike. Ha egy gyorsfutású robbanó motorra hangtompítót szerelünk, akkor a motor teljesítménye csökken; aminek az az oka, hogy a hangtompító akadályozza a gázok 5 gyors kiáramlását. A kipuffogó szelep nyitásakor a gázoknak még cca 3—4 atm. nyomása van. A gázoknak a külső egy aitm. nyomásig' való expandálása elég tekintélyes energiát kép-10 visel. Ennek a találmánynak célja, a hangtompítás kérdésének akként való megoldása hogy egyszersmind ezt a.z energiát is résziben hasznosítsuk. A kipuffogó ütem négyütemű motorok-15 nál két. eléggé elhatárolt részből áll. Az első rész terjed a kipufifögó szelep nyitásától addig, míg a gázok nyomása lecsökken a külső egy atm. nyomásig (a dugattyú csak kevéssel jutott túl a holtpon}0 tón). A gázok sebessége ekkor 600—800 m/sec. Az ütem második részében a dugattyú kitolja a még lenit levő égéstermékeket, amelyeknek sebessége a kipuffogó szelepnél 40—60 m/sec. 15 A kipuffogó ütem első részében nagy sebességgel kiáramló gázok kinetikai energiáját akként hasznosíthatjuk, hogy azok segítségével az egész ütem tartama alatt fennmaradó ritkítást idézünk elő. 0 A feladat gyakorlati megoldását az 1., 2. ábra tünteti fel. A kipuffogó gyűjtő-csövet valamely görbületnél ketté ágaztatjuk. Az egyik elágazást (a) érintőlegesen vezetjük a henger-alakú kipuffogó edénybe. A másik elágazást (b) az ábra szerint 35 koaxiálisain. Mármost a következőképpen játszódik le a kipuffogás folyamata. Az ütem első részében a nagy sebességgel áramló gázok a centrifugális erő következtében a görbületnél kifelé kényszerül- 40 nek és nem a (b), hanem az (a) csövön áramlanak, ahonnét érintőlegesen jutnak az edénybe, ahol intenzív örvénylést létesítenek. Az örvény tengelye mentén ritkítás jön létre és az ütem további részé- 45 ben ez a ritkított tér a (b) cső közvetítésével szívó hatást fejt ki a dugattyúra. Mivel a dugattyúra egyik oldalról a külső egy atm. nyomású tér, másik oldaliról a ritkított tér egy atmoszféránál kisebb 50 nyomása hat, a nyomáskülömbség elősegíti mozgásában. Ilyenformán a kipuffogó gázok energiáját részben a dugattyúra vittük vissza. Az üteim második részében a (b) csőben a ritkított tér szívóhatást fejt 55 ki -az (a) csőnek az elágazásától az edénybe nyúló részére is, azonban itt viszszafelé áramlás nem jöhet létre, mert a gázok az edényben a szívóhatással ellentétes értelmű nagy sebessége van és mire 60 ez a sebesség lef ékeződne, jön a következő kipuffogás, egy másodpereire 50—200 kipuffogás jut. A gázok az edény palást ján levő lyukakon jutnak az edény külső részébe és onnét a szabadba. 65