105193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kapillárisoknak, különösen a műselyemgyártásnál használatos fonócsöveknek vizsgálatára

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105193. SZÁM. — XlVa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés kapillárisoknak, különösen a műselyemgyártásnál használatos fonócsöveknek vizsgálatára. Miskolczy Elemér oki. végy ész mérnök Magyaróvár. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 11-ike. Műselyem gyártásánál, különösen a száraz kiejtéssel dolgozó fonó eljárások­nál egyenletes szálkópzés végett fontos, hogy az egyes kapillárisok az időegység-5 ben egyenlő mennyiségű, tehát egyenlő hossz mellett egyenlő vastagságú szálakat szolgáltassanak. Ennek előfeltétele, hogy a kapillárisok fonónyílásai, illetőleg azok folyadékcsatornái egyenletesek legyenek. 10 Az egyes kapillárisok szolgáltatta szálak közötti átmérőbeli különbségek annál in­kább számot tesznek, minél vastagabb az elemi szál, tehát pl. lényegesek lehetnek a száraz kiejtésű eljárással dolgozó Char-15 donnet-féle selyemgyártásnál. Ez utóbbi­nál a szálak rendszerint több denier vas­tagságúak és a. fonócső kapillárisa hosz szabb, mint aminőt a nedves kiejtésű el járásnál szoktak alkalmazni. Ennek kö-20 vetkeztébein nagyobb a kapillárisnak a fonófolyadékra gyakorolt fojtóhatása is és így könnyen előfordulhat, hogy a ka­pillárisok nem szolgáltatnak egyenlő mennyiségű száraz anyagot. Már pedig ha 25 a szálak vastagsága egymás között nem; egyenlő és azok között aránylag nagy el­térés van, úgy az ilyen fonalakból gyár­tott selyem fogása és festhetősóge nem felel meg a kívánalmaknak. 30 A leírt hátrányos jelenség megakadá­lyozása végett a kapillárisokat vizsgálat alapján osztályozni szokták. A vizsgála­tot rendszerint fénytani úton végzik, amennyiben a kapillárisok képét, vetítés 35 útján hasonlítják össze, vagy mikroszkóp alatt mérik. A kitűzött célt ezekkel a módszerekkel nem sikerült teljes mérték ben elérni, azonkívül e módszerek körül­ményesek is, mert minden egyes kapillá­rist külön-külön kell vizsgálatnak alá- 40 vetni. A találmány értelmében a vizsgálatot úgy végezzük, hogy a mérendő kapillári­sok mindegyikén azonos nyomású folya dékot áramoltlatunk át és az egyes kapil- 45 lárisokból ugyanazon idő alatt kiáramló folyadékmennyiséget mérjük. E végből a kapillárisok egy csoportját erre készült készülékbe fogjuk éls azokon közös tar tányból folyadékot nyomunk át. E mérést 50 nem szükséges a fonóifolyadékkal végezni, hanem használhatunk e célra valamely más folyadékot, pl. olajat is. Az ilyen el­lenőrző folyadék átsajtolásához alkalma­zott nyomást aszerint választjuk meg, 55 hogy mekkora az ellenőrző folyadék vis­kozitása. Az új eljárás kapillárisok tömeges vizs­gálatára alkalmas, igen pontos eredmé­nyeket szolgáltat és lényegesen egysze- 60 rűbben végezhető, mint a.z eddig használt eljárások. A találmány szerinti eljárás foganato­sítására való készüléket a rajz kapcsán ismertetjük, mely az elrendezést vázlato- 65 san példaképpeini megoldásban mu­tatja. Az 1. ábrában a berendezés vállalta rajza részben metszetben, a 2. ábrában a kapillárisok befogószerke 70 zete éis az ellenőrző folyadék vezetéke ke­resztmetszetben, a 3. ábrában a 2. ábrabeli szerkezet elől nézete látható. Az (A) tartályban van az ellenőrző fo- 75 lyiadék, mely ismét a (B) csövön a (C) szivattyúba áramlik. A (C) szivattyút (T) közlőműről hajtjuk és a szivattyú az el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom