105165. lajstromszámú szabadalom • Összerakható csónak

Megjelent 1933. évi február hó 209 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105165. SZÁM. — XX/g. OSZTÁLY. Összerakható csónak. Franki Frigyes Vilmos kereskedő Budapest. A bejelentés napja 1931. évi október hó 1-je. A találmány kis helyre összerakható' csónak, főképp sportcélokra és célja, hogy a csónakot könnyen szállíthassuk, amiáltal ,a csónakházakat nélkülözhetjük 5 és csónakját mindenki otthon tarthatja. A találmány lényege az, hogy a csónak hosszirányára merőleges síkokban több részre van osztva, és az osztási helyeket, valamint az egyes részek alakját iigy ál-10 lapítjuk meg, hogy az egyes részek egy­másba tolhatók, ill. egymásba rakhatók legyenek. Az osztási helyeken az egyes csónakrészeket bármely ismert módon, oldhatóan és vízmentesen úgy erősítjük 15 össze, hogy a csónakot könnyen összeállít­hassuk és ismét szétszedhessük. A csónak tetszőleges alakú lehet ós a találmány elvén úgy evezős csónakokat, valamint könnyű motorcsónakokat is ké-20 szíthetünk. Különös előnye a találmány­nak, hogy közdarabok beiktatásával vagy közdarabok elhagyásával a csónakot hosz­szabbíthatjuk, ill. rövidíthetjük. A rajzon a találmánynak egyik példa-25 képpeni, kiviteli alakját láthatjuk, mely­től a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra ily csónaknak vázlatos oldal­nézete, a 30 2. ábra felülnózete, a 3. és 4. álírák a részben összerakott csó­naknak, felülnézetei, az 5. ábra a teljesen összerakott csónaknak felülnézete, a 35 6. ábra végül a teljesen összerakott csó­naknak függélyes hosszmetszete. A bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál a csónakot három függélyes ke­resztirányú (f) síkban négy (b, c, d, e) részre osztjuk és e részeket úgy alakít- 40 juk és az osztáshelyeket úgy válaszltjuk meg, hogy a (b, c, d, e) részek egymásba: rakhatók legyenek. Jelen kiviteli alaknál a (b) mellső rész az (e) hátsórészbe illik, az egyik (d) középrész pedig a másik (c) 45 középrészbe (3—4. ábrák) és az egymásba: rakott (b, e) részeket az egymásba ra­kott (c, d) részekbe helyezhetjük, (5—G. ábrák), amiáltal a csónak terjedelmét hosszának egy negyed részére megkiseb- 50 hitettük. Természetesen a csónakot négy nól kevesebb vagy több részre is oszthat­juk. Ha a (c, d) középrészek közé közda­rabot iktatunk, úgy ezáltal a csónak hosz­szát megnövelhetjük. Természetesen egy 55 vagy több közdarabot is iktathatunk a (c, d) részek közé, melyeket úgy alakítunk és méretezünk, hogy azokat egyfelől egy­másba rakhassuk, másfelől pedig azokba az összerakott (b, d, c) részeket helyezhes- 60 sük. Az oszláshelyeken az egyes csónakrésze­ket, bármely ismert módon vízmentesen oldhatóan erősítjük össze. Szabadalmi igények: 65 1. Összerakható csónak, melyet az jelle­mez, hogy az, hosszirányban merőlege­sen osztott, oldhatóan és vízmentesen: összeerősített, egymásba illő részekből áll. 2. Az 1. igény szerinti csónak kiviteli,70 alakja, melyet az jellemez, hogy az hosszirányban merőlegesen négy részre van osztva, mely részek közül az első

Next

/
Oldalképek
Tartalom