105149. lajstromszámú szabadalom • Váltóáramból táplált rádiókészülék
Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105149. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Váltóáramból táplált rádiókészülék. Kemény Károly gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 23-ika. A találmány váltóáramú hálózatból táplált rádiókészülék, melynél az úgynevezett akkumulátorból táplált készülékeknél használt kisfogyasztású (közvetlenfűtésű) elek-5 trón csövek nyernek alkalmazást. Mindezideig a váltóáramú készülékeknél csak közvetett fűtésű és nagy wattfogyasztású elektróncsöveket használták, mert telepfűtésű csövekkel erős hálózati búgása 10 volt a készüléknek. Hogy a találmány tárgyát képező szerkezetek teljesen érthetővé váljanak, fel kell említeni, hogy az úgynevezett telepes készülékek táplálására kétféle akkumulátort íö használtak: 1. Az izzítóakkumulátort, mely a csövek fűtőszálát izzította. 2. Az anódakkumulátort, mely anódáramot szolgáltatott a csöveknek. 20 Ezt a kéttelepes berendezést igyekeztek átvinni és alkalmazni az elektromos hálózatból táplált gépeknél is. Az anódáram egyenirányítása külön történt. Az izzítást tápláló berendezés egyenirányítását töké-25 letesen megoldani nem lehetett. Tökéletlenül pedig az úgynevezett száraz cuprox egyenirányítással próbálkoztak, mely költséges is. A találmány szakított a régi kétáram-30 körös elgondolással. Az új elv az, hogy egyetlen egyenirányított és szűrt áramkör elegendő egy rádiókészülék izzító anód és rácsfeszültségének illetve áramának szolgáltatására. Ez az áramkör pedig az izzítás 35 áramköre. Következőkben egy példán: ötcsöves transzponáló készüléken alkalmazva a találmány szerinti elvet, teljesen érthetővé válik a fentemlített elrendezés. Természetesen az elv bármely lámpaszám s típusú 40 eddig forgalomban levő kapcsolásra is ugyanígy alkalmazható. Az 1. ábrán az egyetlen egyenirányított és szűrt áramköre, a fűtőkör látható, amelyből minden további szűrés vagy bármely segédeszköz nélkül, 45 úgy az anódáram, mint a rácsfeszültség levehető az (A) és (B) illetve az (A) és (V) pontok közti áramszakaszon. Az (E, F, G, R), ellenállások az áramkör helyes feszültségelosztását célozzák, melyben résztvesz- 50 nek a (H) és (J)-vel jelölt fojtótekercsek ohmikus ellenállásai is. Az (A) pontban maximális feszültség van. Innen vehető le a legnagyobb anódfeszültség. A (B) pont felé haladva mind kisebb potentiálú ponto- 55 kat érinthetünk, illetőleg használhatunk fel anódáramlevétel céljaira. (L1—L5)-ig az elektróncsövek vannak jelölve, melyek fűtőszálellenállása szintén részt vesz az áramkör feszültségelosztásában, akár mint az 60 ábrán látható sorbakapcsolva, de lehetnek egymással párhuzamosan kapcsolva is a körbe iktatva. A második ábra a példaként felhozott ötcsöves készülék teljes felépítését szemlél- 65 téti. Az első két cső (Ll) és (L2) a (K) pontból kapja az anódáramot. Az (L3) cső az (M) pontból, ugyaninnen az (L2) cső (P)-vel jelölt árnyékolórácsa is. Végül az (L4) és (L5) lámpák a legnagyobb anód- 70 feszültséget az (A) ponthoz való csatlakozással érik el. Az (S) és (T) pontoknál a készülék egyenáramú elektromos hálózathoz kapcsolva is tökéletesen működik. Végül fel- 75 említhető, hogy az ily módon épített készülékek fogyasztása 15 watt az eddigi 40—60 wattos fogyasztású váltóáramú készülékekkel szemben.
