105132. lajstromszámú szabadalom • Mérgezést gátló eljárás
Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105133. SZÁM. — IVli/1 (XVlII/b). OSZTÁLY. Mérgezést gátló eljárás. Lonza Elektrizitatswerke und Chemische Fabriken A. G. cégr Basel. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1930. évi május hó 31-ike. A. mindennapi életben számos olyan használati tárgy, illetőleg anyag forog közkézen, mely akár tévedésből, akár — mint különösen gyermekeknél gyakran fordul 5 elő — nyalánkságból szájba véve, vagy a test nyálkahártyás más nyílásaiba jutva, az emberi (vagy állati) szervezetre káros hatású és pedig vagy már az illető anyagnak saját mérgező tulajdonságánál fogva, 10 vagy pedig bizonyos alkatrészeinek a szervezet váladékaival való egyesülésekor fellépő mérgező hatás folytán káros hatású. Példaképen a polimerizált acetaldehidből álló szilárd tüzelő említhető meg, amely[5 néJ a metaldehid a szájon keresztül a gyomorba jutva, ott depolimerizálódik és ezzel súlyos, néha halálos kimenetelű mérgezést okoz. Hasonlóan viselkedik a polimerizált formaldehid is, amely a szervezetben szin-20 lén depolimerizálódva mérgező hatást fejt ki. Ugyanígy kórokozó hatású például a tintairon is, ha — amint gyermekek gyakran teszik — huzamosabban szájban tartjuk. 25 Az említett mérgezési veszély a találmány értelmében úgy küszöbölhető ki, hogy a mérgező alkatrészeket tartalmazó tárgyat, illetve anyagot a nyálkahártyára kellemetlen ingert előidéző szerrel Játjuk el. Ez iO vagy mázolás, felületi itatás, illetőleg impregnálással, vagy pedig porszerű, illetőleg folyékony anyagoknál, keveréssel eszközölhető. Hogy az elérendő cél, a szóban forgó anyag, illetőleg tárgy használhatóságát ká-55 rosan ne befolyásolja, a védő szert úgy kell megválasztani, hogy az alapanyaggal való érintkezése' által sem a szer, sem az alapanyag káros elváltozást ne szenvedjen. Visszatérve a polimerizált acetaldehidből álló tüzelő példájára, gondoskodni kell ar- tí> ról, hogy a védőszer által a tüzelő ne depolimerizálódjék, hogy a védőszer az acetaldehiddel való érintkezés által a nyálkahártyát kellemetlenül ingerlő hatását el ne veszítse, végül pedig arról, hogy a védő- 45 szer a tüzelő éghetőségét ne csökkentse. Azonkívül tekintetbe kell venni azt is, hogy a védőszer révén robbanás, illetve tűz ne keletkezhessék és hogy a védőszer maga lehetőleg szagtalan legyen és ne porladjon. 50 A védőszert tehát az alapanyag tulajdonságaira és használati céljára való tekintettel kell megválasztani. Igen hatékony és a fenti követelményeknek általában megfelelő védőszerek találhatók a capsicumfaj- 55 táknak a nyálkahártyát csípő és égető anyagaiban, különösen a capsicinben, melynek képlete a következő: CHS OH, CH CH ;J CH (ckk i CO.NH.CH, \ / OH V OCH, Ugyanígy alkalmasak a telítetlen zsír- 60 savaknak a capsicinnel vegyileg rokon, szintetikusan előállítható oxibenzilamidjei is. Epe, vagy keserű alkatrészei, különösen a taurochol- vagy taurocholeinsav, illetve 65
