105099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés élő üreges testrészek gyógykezelésére és átvilágítására

1 Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105099. SZÁM. — Vlí/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés élő üreges testrészek gyógykezelésére és átvilágítására. Dr. Wiener Imre belorvos és Blaschka Béla oki. gépészmérnök Arad. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 17-ike. A találmány élő üreges testrészek gyógykezelésére és átvilágítására szol­gáló eljárás és berendezés. A csatolt rajz 5 1. ábrája a berendezés példaképpeni ki­viteli alakját mutatja vázlatos nézetben, míg a 2—6. ábrák a szondák különböző kivi­teli alakjait tüntetik fel. 10 A találmány szerinti eljárás lényege ab­ban áll, hogy a gyógykezelendő üreges •testrészbe, pl. szájba, orrba, fülbe, gyo­morba, végbélbe, a hólyagon át a veseme­deiicéibe stb. szondát vezetünk és ebből 15 étherrezgéseket, . vagy elektromágneses erővonalakat, vagy ezeknek kombinációit bocsájtjuk ki, mellyel egyrészt a beteg testrészt gyógykezeljük, másrészt pedig belülről kifelé átvilágítjuk. A belülről ki-20 felé haladó sugarakat ismert eszközök se­gélyével megmérjük és a megfigyelő or­vos részére láthatóvá tesszük. Az eljárás keresztülvitelére szolgáló be xendezés oly szondából áll, melyből éther-25 rezgések, vagy elektromágneses erővona­lak, vagy ezek kombinációi boosájthatók ki. E szondák különböző kivitelben készít­hetők. Így pl. a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a hajlékony (a) gumicső végéit az 30 átlátszó (d) üvegbura alkotja, melyben a (c) elektromos izzólámpa, esetleg kicsiny kvarclámpa, röntgenlámpa stb. van elhe­lyezve. A lámpából (b) áramvezetődrótok ágaznak ki, melyek végig vannak vezetve 35 az (a) csövön. A lámpa segélyével a szon­dában fényrezgések kelthetők. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a haj­lékony (a) gumicső zárt végében (f) drót­tekercs van, melyből (g) huzalok vezetnek a szabadba. Ha a huzalokon elektromos 40 áramot vezetünk be, mágneses tér jön létre. A. 4. ábra szerinti kiviteli alaknál az, (a) cső végében (h) szikraköz van, melyen keresztül kisüthető az (i) vezetéken be ve- 45 zetett magas elektromos feszültség, mi­által ótherrezgés keletkezik. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) cső végében (j) antenna van, melyet (k) vezeték köt össze a rezgéseket keltő 50 szerkezettel. E kiviteli alakoknál a rezgést keltő szerkezet, vagyis a kisugárzást előidéző generátor a szondán kívül van és a szonda belsejével vezeték útján van összekötve. 55 A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál maga a kisugárzást előidéző generátor, pl. az (m) rádióadócső, ugyancsak a szonda bel­sejében van és ez kelti és boosájtja ki az étherrezgéseket. §Q Természetesen a szondákat, a sugárzá­sok tetszésszerinti irányítása végett, al­kalmas árnyékolópáncéllal is el lehet látni. Az 1. ábra teljes berendezés vázlatos 65 rajzát mutatja, melynél a belülről kifelé hatoló sugarak szabad szemmel megfi­gyelhetők. Az étherrezgést előállító (n) generátorból (pl. rövid rádióhullámokat keltő leadókészülék) (o) vezeték viszi a 70 kisugárzandó energiát a (p) szondába. A szondából jövő sugarak áthatolnak a meg­vizsgálandó testen. A sugarak az (r) fém­korongra vetítődnek, melynek csavarvo­nalban elrendezett (s) nyílásain áthatol- 75 nak. A korong mögött a sugarak hatására)

Next

/
Oldalképek
Tartalom